A Király utca sosem volt Budapest legelegánsabb utcája. Mindig - legalábbis onnantól kezdve, hogy a majorságokat felváltották a bérházak, és a mai hetedik kerületbe költözött a zsidópiac - központi helyet foglalt el a kis- és nagykörutat összekötő szakasz, de sosem szánták egy második Andrássy útnak. Egy időben tényleg itt kocsikáztak ki az urak a ligetbe, azonban koszos volt tele fura kocsmákkal, a környék meg gyárakkal és kereskedőházakkal. A helyzet ma éppen olyan kaotikus, mint a századfordulón, sőt, kaotikusabb mint valaha, és alig lehet végigmenni a Király utcán. Pár évtizednyi kimaradás után újra benépesedett. Illetve ez nem pontos: túlcsordult és vállalhatatlan. Tele van értékekkel, lehetőséggel, csak a szapora buliturizmus és a Gozsdu-udvar kiakasztotta a környékre a megtelt táblát.
Már Kossuth Lajos is nekiment a bulinegyednek
Túl nagy a forgalom, rendezetlen, hatalmas a por - hangzott az 1841-es kritika. Azóta sok minden történt, de idén júniusban megint elindult a lavina. De pontosan kik és miért harcolnak a bulinegyedben?
Az elmúlt években sokat foglalkoztunk a bulinegyeddel, de kifejezetten a Király utcára nem koncentráltunk, pedig ott gyökeredzik a legtöbb probléma. A Király utca pengeélen táncol, de egyszerűen pontokba szedhető, hogy mi a legnagyobb baj.
Végeláthatatlan emberfolyam alig pár méteren
Bár a Deák tértől egészen a Zeneakadémiáig zsúfolt az utca, a legvészesebb mindenképpen a Károly körúttól a Gozsduig, illetve a Kazinczy utcáig tartó szakasz. Később lemorzsolódnak a turisták, a Liszt Ferenc tér környékén egész szellős a járda, de a Rumbach Sebestyén utcai elágazódást jobb elkerülni. Egyből az OTP bank után meg olyan, mintha egyetlen egy pénzváltó működne a városban, vagy a Trip Advisor ajánlaná őket, úgy kígyózik a sor. Ez az első akadály, aztán megcsapja az orrunkat a girosz, és bekerülünk egy olyan spirálba, amiből csak a Gozsdu környékén tudunk kikeveredni. Vagy ha nincs szerencsénk, sodródunk tovább. Mondhatnánk, hogy csak a csütörtök-vasárnap necces, de igazából egész nyáron egy óriási bűz- és emberhalmaz a Király utca. Vagy nézzük a másik oldalról: a Dob utca felől sem jobb támadni, ahol a zsebkendőnyi járdán konkrétan egyedül sem fér el a helyi meg a turista. A Gozsdun áthaladva a Király utcán
kilyukadnak az emberek egy taxikaraván-halál balra kanyarban
- legalábbis egy környékbeli így foglalta össze finoman Belső-Erzsébetváros fekete lyukát. Ez az út leképezi a bulinegyed hibáit, és érdemes összehasonlítani a sokszor mumusként emlegetett Kazinczy utcával, hogy ott mi volt, és mennyi minden változott.
Lassan két éve jutottunk el odáig, hogy a Kazinczy a szimplások kezdeményezésére csökkentette az autóforgalmat, és a Wesselényinél megfordította a haladási irányt. Korábban ezen az amúgy is sétáló utcás hangulaton verekedhettük át magunkat a Királytól a Rákóczi útig, most azonban a Wesselényinél kénytelenek vagyunk lefordulni a szembejövő autók miatt. Hétvégente a célforgalomé és a taxiké a Szimpla környéke, és egy-két eltévedt külföldi GPS-esen kívül tényleg bátran sétálhatunk a macskaköves úttesten. Egyedül a Szimpla előtt és körül hömpölygők zavarnak be. A süllyeszthető babák kiépítése egyelőre elmaradt, pedig a Szimplához köthető Az Élő Erzsébetvárosért Egyesület (AZÉRT) még pénzzel is hozzájárult volna a fejlesztéshez, hogy tényleg csak az jöhessen be a legkritikusabb részre, akinek szabad.
Valami ilyesmi a gond a Király utcánál is annyi különbséggel, hogy sokkal nagyobb a dugó, elsősorban hétvégén, és az esték is súlyosak. A taxisor áll a Gozsdunál, de találkoztunk már olyan sofőrrel, aki nem volt hajlandó befordulni az utcába. A kaotikus állapotokat pedig tetézi a folyamatos felújítás. A járdákon nem fér el ennyi ember, ahogy a járólap sem bírja el az ekkora forgalmat. Amióta megvan, azóta biceg pár helyen a térkő vagy hiányzik egy-egy macskakő. A VI. kerületi önkormányzatot meg is kérdeztük, hogy mi a tervük a Király utcával.
A forgalomterelésre nem kaptunk választ, de arra igen, hogy Erzsébetváros és Terézváros közös erővel újítja majd fel a Nagymező utca és a Deák tér közötti szakaszt mind a két oldalon. Az állandó építkezések miatt viszont csúszik a megvalósítás.
A Hild-féle alapokkal bíró Király 40. luxusapartmanház lassan kész, a Király 16. alatt épülő Barcelo Hotel szintén, viszont a nemrég lebontott Kuplung helyén csak most lendültek be igazán.
A külön bejáratú Petőfi sétányunk
A Hajógyári-sziget és a városból kivitt külvárosi szórakozókomplexum híján az elmúlt években a belvárosra szakadt tízezrek buliszomja. A Gozsdu ma már járhatatlan, és egyszerre érezhetjük magunkat egy konzervben, az egykori Coronitában és a siófoki Petőfi sétányon. Az egy dolog, hogy nem egyszer tört ki botrány a gozsdus biztonsági őrök vérmérséklete miatt - állítólag megvertek egy magyar vendéget januárban, egy német üzletembert és két fiát szintén bántalmazták, és volt, hogy nem engedték be a romákat a passzázsba -, de az sem egyszerű, ha a Király utcán sétálva találjuk szemben magunkat az onnan kiáramló arcokkal. Kamudrogok lepték el a környéket, de amikor a szimplás Molnár Bence és a bulinegyedes éjszakai élet első számú aktivistája, Német G. Dániel felfújták a Kazinczyban az erre felhívó figyelmeztetést, már ők kerültek a rácsok mögé.
Kispályás kamudílerektől nagypályás alkukig: így néz ki a bulinegyed drogbiznisze
A VII. kerületi bulinegyedben úgy lett egyre több a drog, ahogy egyre több lett a turista. A rendszerre rátelepültek hamis drogokkal kereskedő csalók, de természetesen valódi kábítószer-kereskedelem is folyik Belső-Erzsébetvárosban.
Egyelőre nem vagyunk egy Magaluf, ahol a brit turisták hormonjai még inkább elszabadulnak, de nem sok választ el bennünket a spanyol sziget hangulatától. A csoportok hordákban közlekednek, és a járőrök pásztázó szemein túl semmi figyelmeztetés nem jár a kerületektől, hogyan kéne viselkedni. Mondjuk, hogy ne borogassanak vidáman kukákat hajnalban, ne versenyezzenek, ki tud hangosabban üveg poharat törni az aszfalton, és ne énekeljenek Spice Girlst egyszerre tizenöten, mert a falak visszaverik a hangot. És akkor a legény- és lánybúcsús szerkókról nem is beszéltünk: semmi sem fogható egy bepelenkázott férfi látványához reggel tízkor. Amíg nincs egy egységes koncepció és fix opciónk a buliturizmusra Budapest valamelyik külső részében, ami tízezreket kiszolgál, addig marad világörökségi védőövezet, azaz a zsidónegyed. Azon belül is a Király utca, mint leggyengébb, arculat nélküli láncszem.
Gyorsan olcsón, de sokat
Ha már a forgalomnál is a Kazinczyt vettük alapul, akkor az üzletek összetételénél is jó, ha a romkocsmák origóját nézzük. A Kazinczyban akadnak még első telepesek - igazából csak itt tudtak megmaradni: él még a Kőleves, a Szimplakert pedig virágzik (a lakók szempontjából talán túlságosan is), és ha a kajáldákat nézzük, lehet, hogy a Karaván food truckjai közé budapesti nem merészkedik, ettől még mindig igényesebb opció, mint a Király utca választéka, ahol sokszor a mennyiségre mennek a minőség helyett. Egy-két kivételtől eltekintve a Király utca éppen a kocsmái és az éttermei miatt áll vesztésre, és választja a gyors meggazdagodást a hosszú távú befektetés helyett. Egy, a körülményeket ismerő helyit is megkérdeztünk, és szerinte ez nem feltétlenül a helyek hibája. Nemcsak a kerületet, hanem egész Budapestet érintő gond a bizonytalanság kérdése.
Józsefváros nem egy bulinegyed, de ezt sose kérte tőle senki
A VIII. kerület bontogatja a szárnyait, csak mindig letörnek belőle egy darabot. A Mindspace már nem reggelizhet a piacon, a Corvintetőnek vége, az Aurórát szintén szorongatják.
Elég megnézni a nyolcadik kerületet, vagy az évek óta csak túlélő Dürer Kertet, hogy lássuk, nem egy életbiztosítás értékteremtő vállalkozásokba belefogni.
Gyorsan kipörgő üzleteket érdemes idetenni, mert ki tudja, mi térül meg. Olyan helyek jönnek ide, amik gyorsan sokat termelnek, és ettől lesz a város olcsó.
Belső-Erzsébetváros és a Király utca sem tud felmutatni annyi kulthelyet, mint korábban. A Cézár jó ideje bezárt, a Kuplungot lebontották, a Sirály tök üres, és csak egy-két olyan régi motoros éldegél, mint az utca elején működő Goa az indonéz és indiai bútoraival, az Arioso virágbolt, az Anker sarkán a város egyik legjobb könyvesboltja (ha az albumokról, művészeti könyvekről van szó), a zeneakadémiás Rizsa vagy az éppen szabadságoló, de működő Frici papa a körúthoz közelebb. Ma már inkább ők lógnak ki a sorból, és több az olyan világtalan futószalagos kocsma, mint a Melon sportbár, vagy Tibi atya franchise-a. Kevesükre fogunk emlékezni évtizedek múlva is.
Bár nem a Király utcában, de a mellékágán, az Anker közben például az Anker sem maradt meg. Érdekes, hogy míg a Király utca zabolázatlan, a teraszok egymást érik, alig lehet elférni, addig a kifejezetten sétálóutcaként üzemelő Anker köz kitiltotta pár lakó miatt a teraszokat. Így óriási kilengéssel sétálhatunk egy furcsa harisnyaüzlettől (Király utca és Anker sarok) a Károly körútig. Az önkormányzat nem is tervezi, hogy változtatna a rendszeren, marad üresen az utca.
Látszik, hogy a Gozsdu vonzáskörzetében már nem a magyarokra gondol a piac, és egyértelműen a turisták jelentik a fő célcsoportot. Ez csak azért jelenthet gondot, mert a helyiek teljesen kiszorulnak az olyan intézményekből, mint a Pálinkamúzeum a Zing mellett vagy Lángosh az ezer forintos sajtos-tejfölössel. Léteznek persze olyan pontok, ahol keveredhet a turista a budapestivel, de nem sok. A csúcs reggeliző, az Apropó, a Csipesz és a HÖK-hangulatú Tibi atya hármasa jelenti nagyjából lehetőségeket. Vagy a már háromszáz forintos kétszázas pizza az Akácfa utca felé.
Két gazdával gazdátlan
A Király utcában az egyik legérdekesebb, hogy nem elég, hogy itt húzódik a kerülethatár, de még félbe is vágták, hogy a páros oldal Terézvárosnak, a páratlan pedig Erzsébetvárosnak jusson. Megnehezíti az utca sorsát, hogy nem egy igazgatási kézben van a terület.
A legpestibb utca.
Ez a felirat áll a Gozsdu előtti tűzfalon, egyből a szuvenírbolttal szemben, de a szlogen ellenére ez a senki földje. Senkié sem és mindenkié egyszerre.
Megkérdeztük mind a két önkormányzatot a tulajdonukban lévő és már eladott ingatlanokkal kapcsolatban, és csak a hetedik kerületi oldalon a Király 1-től 63-ig 2010 óta az önkormányzat 778 és fél millió forint értékben adott el lakásokat, pontosan százötvenhármat és 425 millió forint értékben kilenc üzlethelyiséget. És továbbra is nyolcvankét üzlethelyiség és tizennyolc lakás van használatok kívül az utca kis- és nagykörút közötti szakaszán. Ahhoz képest, hogy ennyire fut a szekér a bulinegyedben (az mondjuk igaz, hogy a nagy pénzek az államhoz folynak be),
a Király utca még mindig úgy néz ki, mint egy katasztrófa sújtotta terület.
Több helyen bedeszkázott ablakok, vagy hosszú évek alatt sem befejezett felújítások futnak (a Király 15-ben túl régóta kerülgethetjük az erkélyeket alátámasztó állványzatot).
Legalábbis ez az összkép ez, de furcsa az állás, ha összehasonlítjuk a páros és páratlan oldalt: ha jól számoltunk, a Király utca hetedik kerületi részén huszonkét olyan portál van (és ezek csak a zárt kapukat, bejáratokat jelentik), ahol semmi sem működik éppen vagy évek óta állhat üresen. A VI. kerületben viszont jobb a helyzet, az utcafrontról négy becsukott helyiséget számoltunk. És ha megnézzük alaposabban, az épületek állapota is Terézváros felé dönti a mérleget. Persze itt is van egy Király 36. a bedeszkázott ablakokkal és egy még mindig viharvert volt Sirály (a civil szervezeteket és az undergroundot befogadó, társadalmi témákat feszegető Sirályt 2011-ben záratta be az önkormányzat szabálytalanságokra hivatkozva, de ugyanúgy politikai célt sejtettek emögött, mint az Auróránál), de arányaiban egységesebb az utcakép, mint szemközt. Maximum a Pizza King és a mellette nyílt ajándékbolt hivalkodó portálja vakítja meg az embert. 2010 óta a Károly körút és a Nagykörút között egyetlenegy helyiséget adott el az önkormányzat kicsivel több mint 189 millió forintért, és ennyi. Sokkal kevesebb az önkormányzati tulajdon, és még kevesebb az önkormányzati tulajdonú üres helyiség vagy lakás. Az is látszik, hogy bár van körülbelül tizenöt kocsma az egész utcában, de inkább a több mint harminc étkezde vagy pékség van túlsúlyban, és az áthaladó, a Gozsduból kiáramló tömeg nehezíti meg az életet. Bár van hat bolt, ennek a fele a 4-6-oshoz esik jóval közelebb, és nem bírja a Károly körúti Príma és a Roni sem az iramot. Mind a kettőben életveszélyes egy kosárral közlekedni csúcsidőben. A Király utca egyszerre turisztikai és forgalmi csomópont, ami nem tudja, hogy merre tovább.
A Király utca a belváros mételye, ami megmentésre vár
Király 15. a BBZ bár mellett. Fotó: Mohos Márton / 24.hu
Még több
Király 29. Fotó: Mohos Márton / 24.hu
Még több
A Sirály a volt Kuplung szomszédságában. Fotó: Mohos Márton / 24.hu
Még több
Az egykori Kuplung hűlt helye. Fotó: Mohos Márton / 24.hu
Még több
Király utca 31. Fotó: Mohos Márton / 24.hu
Még több
Király utca 36. Fotó: Mohos Márton / 24.hu
Még több
Király utca 36. Fotó: Mohos Márton / 24.hu
Még több
Király utca 11. Fotó: Mohos Márton / 24.hu
Még több
Elrugaszkodott példa, de nézzük csak meg a budai Bartók Béla utat, ami kifejezetten állami/önkormányzati ráhatással nyerte vissza a művészeti főutca címet. Volt egy közös, egységes koncepció. Nem vezérelt, és nem ennyire direkt példa pedig a Paulay Ede utca spontán felfutása. Az építkezések (és csak most jön a Balettintézet) kissé elcsúfítják egyelőre a képet, de több dizájnbolt (Projekt Showroom, Tomcsányi Showroom), cuki (Desszert neked, és a Paulayhoz húz a Naspolya Nassolda is) és jó étterem (Leila's) nyílt az elmúlt időszakban. Ezerszer kellemesebb ezt az útvonalat választani a leharcolt Király utca helyett, és csak remélni lehet, hogy egyszer még tényleg a legpestibb utca lesz.
A Pizza King üzleténél erőszakosabb reklámot ritkán látni
Gyakorlatilag kivilágítják a bulinegyedet az új üzletük reflektoraival. Ha ez nem zavaró, akkor semmi. És szabályos? Dehogy.
