Mi az ára a hazugságnak?
- hangzik el a Csernobil című sorozatban. Az atomerőmű-balesetről szóló széria a világ számos országában, így Kínában is nagy népszerűségre tett szert, a Douban nevű, kritikákra szakosodott oldalon 200 ezer felhasználó átlagban a 10-ből 9,63 pontra értékelte. Az oldalon korábban bárki hozzászólhatott és megnézhette az értékeléseket, ma viszont már csak a regisztrált felhasználók. Nem függetlenül attól, hogy a hozzászólások között megjelentek olyanok, amelyek arról írnak, hogy Vuhan, a koronavírus-járvány gócpontja és Csernobil története mennyire hasonló. A "kínai Twitteren", a Weibón pedig olyan véleményeket lehetett olvasni, hogy a kínai hatalom még jobban elfedi az információkat, mint a szovjetek tették 1986-ban.
A hivatalos adatok szerint mára csaknem 25 ezren fertőződtek meg a koronavírussal, és majdnem ötszázan haltak meg miatta, eddig a legtöbben egy nap alatt hétfőn és kedden, mindkét nap 65-en. Megbetegedéseket nemcsak Vuhan városában és Hupej tartományban regisztrálnak, hanem Kína más részein és számos másik országban is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 30-án ki is hirdette a világméretű egészségügyi vészhelyzetet.
Mindössze kilenc nappal azután, hogy a kínai elnök, Hszi Csin-ping elismerte, hogy járvány van. Sokan állítják, nem lenne ennyi megbetegedés, és a helyzetet jobban kontroll alatt lehetett volna tartani, ha Kína átláthatóbban kezeli a vírusról szóló információkat. Nem szólva arról, hongkongi kutatók már múlt kedden matematikai modellek segítségével arra jutottak, több mint 40 ezer lappangó megbetegedés lehet, vagyis előfordulhat, hogy a kínai vezetés még szépítgeti is a nyilvánosságra hozott adatokat.
Arról, hogy újfajta tüdőgyulladás jelent meg, december 31-én jelezték először a WHO-nak. Hogy már Vuhanon kívül is jelen van a megbetegedés, azt Kína csak január 20-án ismerte el, napokkal azután, hogy Japán és Thaiföld is közölte, náluk is megjelent a vírus.
Január elején nyolc embert letartóztattak a kínai rendőrök, akiket azzal gyanúsítottak, hogy rémhíreket terjesztenek. A nyolc emberből csak egyről tudni, ki az: az orvos a kollégáit figyelmeztette az újfajta megbetegedésre a Weibón.
Koronavírus: rendőrök próbálták elhallgattatni a kollégáit új vírusra figyelmeztető orvost
A fiatal szakorvos maga is elkapta a vírust, családját kórházban ápolják.
Kínában a vészhelyzet január 20-i kihirdetése után egy nappal szólalt fel az ügyben először az ország elnöke, a kommunista párt főtitkára, Hszi Csin-ping. A WHO december 31-i közlése után három héttel, és mindössze két nappal azelőtt, hogy a majdnem 12 milliós Vuhant karantén alá zárták, majd hogy újabb két nappal később már 18 kínai várost és 56 millió embert érintett a karantén.
Miért késlekedett felszólalni Kína mindenható ura? Miért nem jelent meg a vírus sújtotta közép-kínai városban és tartományban?
Ezeket a kérdéseket már nemcsak a nyugati sajtó pedzegeti, hanem Kínán belül is megjelenik a közösségi oldalakon, noha a cenzúra működik, és sorra távolítják el az efféle hozzászólásokat, na meg az olyanokat, mint mikor Hszi azt mondta a WHO vezetőjének, Tedros Adhanom Ghebreyesusnak, hogy "személyesen irányítja" a vírus elleni harcot.
Miközben a közösségi oldalakon egyre több bejegyzésben írnak káoszról, pánikról és a kontroll hiányáról, az állami médiában nyugalom van. A párt napilapjában, a Néplapban még egyszer sem jelent meg a címlapon egy beteg, egy orvos sem, de legalább azóta írnak a vírusról, hogy január 21-én szóba hozta az elnök-főtitkár, aki
- kitüntetéseket helyezett kilátásba, ha leküzdik az "ördögi vírust",
- jóváhagyta, hogy 1400 katonai egészségügyist vessenek be Vuhan új kórházában,
- hétfőn a kommunista pártot vezető politikai bizottság elnökeként utasította a tisztviselőket, működjenek közre az ország sürgősségi reagálási és közegészségügyi rendszerének a tökéletesítésében.
Hszi ugyanakkor Pekingből irányít, ami furcsa egy olyan vezetőtől, aki általában ott van, ahol történik valami. Ráadásul pont akkor, amikor Kína az elmúlt évtizedek egyik legkomolyabb váláságával áll szemben.
Koronavírus: az elnök embere lesz a járvány hőse vagy bűnbakja
Hszi Csin-ping váratlanul az eddig háttérbe szorított miniszterelnökére bízta a koronavírus-járvány kezelését. Li Ko-csiang számára ez hatalmas esély, de ha nem sikerül megfékezni a fertőzést, akkor a rezsim őt fogja hibáztatni mindenért.
Hszi játszmája
Hszi valószínűleg meg akarja előzni, hogy politikai katasztrófává fajuljon a helyzet, főleg, ha a járványt legyőzésének feladatát ellátó központi kormányzat is kudarcot vall, és esetleg komolyabb számban megjelennek a fertőzöttek olyan gigavárosokban, mint Peking és Sanghaj. Ezért két "falat" is húzott maga köré.
Ugyan - a már említett nyolc ember letartóztatása mellett - a kínai közösségi médiában, így a Weibón felhívták a felhasználók figyelmét, hogy rémhírterjesztés miatt akár hét év börtönt is lehet kapni, egyre inkább hagyták megjelenni a kritikus bejegyzéseket a cenzorok. Nem a Hszivel vagy Pekinggel elégedetlenkedőket, hanem a helyi, vuhani és hupeji tartományi vezetőkkel szembeni megszólalásokat. A feszültség lecsapolásának szándékával még azt is engedik, hogy viccet csináljanak belőlük, így például abból, ahogy a kommunista párt vuhani vezetője azt magyarázza, hogyan lehet védőmaszkot készíteni otthon, vagy abból, hogy a tartományi vezetők a közlekedési lámpák pirosra állításával akarták biztosítani a karantén megtartását.
Sőt, a pártlapban még egy olyan közvélemény-kutatás is megjelent, amelyben a helyi vezetők népszerűségvesztéséről írnak, ugyanakkor a lap szerint ezzel egyidejűleg az ország vezetőinek népszerűsége nem csökkent.
A bűnbakképzés amúgy is régi hagyomány a kínai és általában a kommunista politikai kultúrában.
Pedig Csou Hszien-vang, Vuhan polgármestere korábban arról beszélt, azért sem jelentették be korábban a járványt, mert a központi kormányzat nem engedte, ahogy azt sem, hogy óvintézkedéseket tegyenek. Csou fel is ajánlotta saját és a vuhani pártfőtitkár lemondását, bár nem tudni, hogy el is fogadták-e.
A második "fal" Hszi előtt már a saját környezete. Ghebreyesus látogatása után felállította a járványügyi munkacsoportot, válságstábot, de vezetőjének nem saját magát jelölte ki - ahogy arra számítani lehetne -, hanem (mint ebben a cikkben részletesen írtunk róla) a miniszterelnököt, Li Ko-csiangot.
Viszont Hszi hatalomkoncentrációja miatt, vagyis mert még a párt belső körében is a saját emberei vannak, az is előfordulhat, hogy ráég a koronavírus alulkezelésének botránya. Ezt próbálja kikerülni Li kinevezésével a válságstáb élére, hiszen,
ha a helyzetet megoldják, akkor Hszi "magára vállalhatja" a dicsőséget, ha viszont romlik a helyzet, akkor rákeni az ügyet Li Ko-csiangra. Ugyanakkor lehet, hogy ezzel valamelyest elszámolta magát, mert ha a válságstáb sikerrel jár, akkor a miniszterelnök kerülhet ki megerősödve a helyzetből, hiszen neki volt bátorsága a járvány epicentrumába, Vuhanba látogatni.
Ráadásul az elnökkel szemben is megjelentek már a kritikus hangok, mint mikor azzal gúnyolódtak a közösségi oldalakon, hogy így néz ki mikor "személyesen irányít" valamit. Persze ezeket a posztokat törölték a kínai cenzorok. De a Kínán kívül bejegyzett oldalakon is sok kritikát kap, és viccelődnek vele, például azzal, hogy azért van hiány védőmaszkokból, mert mind rajta van.
Cikkünk a Welt, a Guardian, a Washington Post, a Quartz és a CNN cikkei alapján készült.
Kiemelt kép: AFP
