Egy ötgyerekes családanya, a Mom With Five blog szerzője szerint a gyerekneveléshez a titok a józan ész, a humor, a rutin – na meg persze némi tudatosság a fajsúlyosabb témák, mint például a pénzügyek terén. A cikk alján található kvízünkből pedig kiderítheted azt is, hogy te mennyire vagy rutinos szülő!
Riederné Fonyó Barbara, a Mom With Five blog írójának cikke
Sok gyerekem van. A hétköznapi emberek szemében nagyon sok(k). Ez pedig azzal jár együtt, hogy nem kevés dologban szenvedek hiányt – hogy csak a legfontosabbakat említsem: időben, térben, pénzben - és kiegyensúlyozott idegrendszerben. Cserében viszont van valamim, amiből egész sok jutott. Ez pedig nem más, mint a rutin, ami némi józan ésszel és nagy adag humorral párosítva biztosítja a túlélésemet - és nem utolsósorban rengeteg boldog pillanattal tölti meg az életemet. Hosszú évek óta. És az 5 gyerekemét is.
A magyar nyelv értelmező szótára szerint rutinos az, aki gyakorlással, megszokással alapos készséget, nagyfokú jártasságot szerzett valamilyen területen. Aha! Helyben vagyunk. Ez a meghatározás tökéletesen illik rám. Most. Már. Azért nem volt mindig így.
3 gyerek után azonban már tudod, hogy a bevásárlóközpontból beszerzett édes vagy sós finomság is megteszi, és senki nem fogja leoltani a lámpát a farsangi buliban a boltban vett mártott mesekeksz hatására.
Ahogy idővel azt is megszokod, hogy mit írj az üzenőbe kifogásként, ha este 9-kor nyögi be a negyedikesed, hogy holnapra piros tintát kell vinni rajzórára, vagy kihez csengess be, ha elfelejtetted az iskolai gyümölcsnapot, és az éjjel-nappaliban csak egy csoffadt brokkoli árválkodik a teljes zöldségosztályon. Igen, Irénke nénihez, a harmadikon. A mai napig nem értem, hogyan csinálta. Vajon mi lehetett a titka?
Mert az iskolai rendezvényekkel ellentétben a gyerekek igenis különbözhetnek egymástól. És különböznek is! És hiába hiszed, hogy mindent láttál már, mindig képesek meglepni. Ebben a helyzetben pedig nem segít a rutin. Pont ellenkezőleg, inkább árt, mint használ. Mert már épp megoldanád zsigerből, amikor jön egy kérdés a semmiből, és te ott állsz leforrázva, hogy de hát a másik háromnál ez fel sem merült. Náluk nem. De hát ezért született meg a negyedik, hogy ő feltehesse ezt a kérdést!
Mármint nem gyakorolni, hanem felkészíteni rájuk a leszármazottaidat. És mindegyik személyre szabott felkészítést igényel.Ahol nem működik a rutin. Már csak azért sem, mert a sok fiad mellett van egy lányod is. Aki más. Mindenben. Nem ő udvarol, hanem neki udvarolnak. Nem ő legyeskedik az ellenkező nem tagjai körül, hanem körülötte legyeskednek. És ez micsoda különbség! Ő nem számítógépes játékokra költi el a zsebpénzét, hanem sminkcuccokra. Mondjuk mindkettő egyforma pénznyelő. De míg az előbbinél bele lehet futni egy rendszeres kiadásba, mert a gyerek beregisztrálta a kártyaadatait egy játék előfizetői rendszerébe (mit sem sejtve arról, hogy ez pontosan mit jelent), addig az utóbbinál legalább ez a veszély nem fenyeget. Mert smink-előfizetést még nem láttam. De ami késik, nem múlik.
mérlegeled a saját erőforrásaidat, tudásodat, a gyerekeid érdekeit és a világ által nyújtott lehetőségeket, és megkeresd azt a megoldást, amely a legjobban illik a ti világotokba, legyen az egy jó szakember, akinek jobban hisz a gyerek, mint neked (igen, eljön az a korszak, amikor a szülő minden lesz, csak nem példa) vagy a pénzügyek terén egy kifejezetten, a gyerekek igényeire szabott bankszámla, amely kiváló gyakorlati megoldás a zsebpénz tudatos kezelésének fejlesztésére. Hangsúlyozom: t-u-d-a-t-o-s. És ebbe magamat is beleértem. Mert ki adja a zsebpénzt?! Igen, én. És ha már így van, akkor azt legalább nagyon tudatosan költsük el.
A beszélgetésekhez az OTP Bank honlapján találhatsz segítséget.
A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek, célja kizárólag a figyelem felkeltése. A Bank a kondíciók módosításának jogát fenntartja. További részletekről kérjük, tájékozódj az OTP Bank bankfiókjaiban és honlapján (www.otpbank.hu) közzétett üzletszabályzatokból és hirdetményekből.
- beosztani a zsebpénzét... meg a bátyjáét és az öccséét, ha nem figyelnek eléggé, és automatikusan rányomnak az ingyenesen indított fizetési kérelmekre (tudatosság, drága gyerekeim, tudatosság!).
- miként takarékoskodhat... az én kontómra, mert ugye, ki más tölti fel azt a számlát, ha nem én? De legalább a folyamat során kiderül, hogy az iskolai matekórák mégsem voltak teljesen hiábavalók.
- hogyan kell biztonságosan vásárolni online... és mindeközben a kártyalimitek engem is megvédenek attól, hogy a gyerek minden vagyonát egyetlen "limitált kiadású" sneakerre költse.
És mi van a humorral? Hát az van. Anélkül sem a rutin, sem a józan ész nem lenne hatékony. Mert van, amikor az egyik, vagy a másik mond csődöt. Sőt. Lehet, hogy egyszerre mindkettő. És akkor nagyon kell nevetni. Magunkon. Hogy túléljük. A szülőséget. Rutinosan.
