A KSH gyorsjelentése szerint januárban 97 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint decemberben, az előző januárhoz képest pedig 55 ezerrel kevesebb embernek nem volt munkája. Januárban így 5 százalékosra nőtt a munkanélküliség, ami 238 ezer munkanélkülit jelent.
A hvg.hu azonban felhívta rá a figyelmet, hogy ez a szám nem fedi le az összes embert, aki munka nélkül maradt. Az inaktívak száma (akik szeretnének dolgozni, de nem kerestek munkát) 167 ezerre nőtt. Az inaktív munkakeresők, akik két héten belül nem tudnának munkába állni már 28 ezren vannak, az alulfoglalkoztatottak pedig 43 ezren.
Összesen 476 ezren vannak a KSH szerint munka nélkül, ami magasabb szám, mint a tavaszi csúcson bármikor is volt.
A munkaerőpiaci helyzet valójában még ennél is rosszabb lehet, a KSH ugyanis egyelőre nem közölte, januárban hányan dolgoztak részmunkaidőben, illetve hogyan alakult a ténylegesen ledolgozott órák száma.
A kormány az álláskeresési járadék három hónapos határidejét nem hosszabbította meg a válság hatására, azonban a bértámogatási programját márciusra is meghosszabbította. Schanda Tamás államtitkár ismertette, hogy a program novemberi elindulása óta több mint 16 ezer munkaadó nyújtott be támogatási kérelmet, mintegy 115 ezer munkavállaló bérére.
Kapcsolódó
105 nap után kapta meg a bértámogatást egy budapesti kávézó
A Jedermann úgy vélekedett az összegről: nem sok, de legalább megjött.
A vendéglátósok szerint túl bürokratikus az ágazati bértámogatás igénylése. A szakma, a cégek, vállalkozások romokban. Az lenne igazi segítség, ha legalább április végéig kapnának támogatást.
