Magyarországon 2017-ben a lakosság 30 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a családi jövedelem nem érte el a létminimum szintjét. Az iskolai évkezdet kapcsán a Policy Agenda kiszámította, hogy a gyermeket nevelő családok helyzete hogyan alakul.
A tavalyi évben létminimum alatt élőnek számított a gyermeket nevelő családokban élők 42 százaléka. Ez jóval nagyobb arány, mint a teljes lakosságban, és ez azt mutatja, hogy a létminimum szempontjából ez a társadalmi réteg a legkiszolgáltatottabb.
Becsléseik szerint 750 ezer gyereket érint ez az élethelyzet.
Amennyiben a gyermekek száma alapján nézzük, akkor az 1-2 gyermekes családok 41 százaléka tartozik abba a körbe, ahol a létminimumot sem éri el a jövedelem, míg a 3 vagy több gyermekeseknek 49 százaléka.Településtípusonként is jelentős különbségek vannak a gyermeket nevelő családok anyagi helyzetében. A fővárosban élő gyermekes családok tagjainak 23 százaléka él létminimum alatt, míg a falvakban ez az arány 54 százalék (!). A jelentős, óriási jövedelmi egyenlőtlenség ebben is megmutatkozik.
A társadalmi minimum a létminimumnál tehát egy minőségileg magasabb szint: "szerény fogyasztási szintet jelent, az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ez a minimum némi átcsoportosítási, tartalék lehetőséget is ad rendkívüli esetekre."
A gyermeket nevelő háztartásoknak csupán csak 32 százaléka van a társadalmi minimum szintje felett.
Kiemelt kép: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd
