Cluster fejfájás, szorongás, depresszió - olyan egészségügyi problémák, amelyekre már bizonyítottan hatékonyan alkalmazhatók lehetnek a pszichedelikus kábítószerek, persze a megfelelő környezetben és adagolás mellett alkalmazva. Rejtély azonban, hogy miért nem hatnak mindenkire ugyanúgy ezek a szerek, ha klinikai kutatásokban alkalmazzák őket. Az Amerikai Kémikusok Társaságának szaklapjában, a Chemical Neuroscience-ben megjelent friss tanulmány most erre segít választ adni, a megoldás pedig egyáltalán nem meglepő: előfordulhat, hogy az egész a genetikán múlik.
Amerikai kutatók szerint az egyesek immunitásának egyik oka egy szerotoninreceptor gyakori genetikai variációiban rejlik.
A szakemberek azt találták, hogy hét receptorváltozat egyedi és eltérő módon befolyásolta a receptor válaszát négy pszichedelikus gyógyszerre in vitro - a pszilocinra, az LSD-re, az 5-metoxi-N, N-dimetil-triptaminra (5-MeO-DMT) és a meszkalinra.
A közelmúltban egyébként megújult az érdeklődés és a kutatás olyan pszichedelikus vegyületek alkalmazásával kapcsolatban, amelyek stimulálják az agyban a szerotoninreceptorokat. Ezek a receptorok megkötik a szerotonint (5-hidroxi-triptamin; 5-HT) és más hasonló amintartalmú molekulákat, segítve az emberek hangulatának, észlelésének, érzelmeinek, valamint étvágyának szabályozását. Leginkább az 5-HT2A néven ismert szerotoninreceptor felelős a pszichedelikus gyógyszerek hatásának közvetítéséért. Azonban számos, a természetben előforduló, véletlenszerű genetikai variáció, úgynevezett egynukleotidos polimorfizmus létezik, amelyek befolyásolhatják az 5-HT2A receptor szerkezetét és működését. A kutatók azt akarták feltárni, hogy az 5-HT2A genetikai variánsai hogyan befolyásolják négy pszichedelikus terápia hatását in vitro.
Az eredményeik azt mutatták, hogy egyes génvariációk, még azok is, amelyek a konkrét kötések helyétől távolabb találhatók, megváltoztatják a receptor és a pszichedelikus szerek kölcsönhatását. A kutatók arra számítanak, hogy a különböző genetikai variációkkal rendelkező betegek eltérően reagálnak a pszichedelikus kezeléssel támogatott terápiákra. Azt javasolják, hogy az orvosok vegyék figyelembe a páciens szerotoninreceptorainak genetikáját annak meghatározásához, hogy melyik pszichedelikus vegyület lehet számára a leghatékonyabb kezelés.
