Érdekes preprint jelent meg a Nature tudományos folyóiratban: a Harvard Egyetem orvosi karának kutatói azonosítottak az emberi genomban 13 olyan kulcsfontosságú területet, amely befolyásolja, mennyire hajlamos valaki elkapni a COVID-19-et, illetve mennyire lesz súlyos a betegség lefolyása nála. A kutatók több mint 50 ezer beteg adatait vizsgálva jutottak erre a következtetésre.
A szakértőket az érdekelte, hogyan lehet az, hogy a koronavírus-fertőzés néhány embernél nagyon komoly tüneteket okoz, néhánynál pedig gyakorlatilag tünetmentesen lezajlik. Azt már tudjuk, hogy számos környezeti és biológiai faktor befolyásolja ezt, többek között az életkor, a dohányzás és a szocioökonómiai státusz, de még akkor is mutatkoznak különbségek, ha ezeket a faktorokat számításba veszik. A DNS 13 azonosított szekvenciája most erre részben magyarázatot adhat.
A fertőző betegségek genetikai hátterét ritkán tanulmányozzák, mivel a kutatók általában a baktériumra vagy vírusra koncentrálnak a gazdaszervezet helyett. Hogy a koronavírussal ne ez legyen a helyzet, kutatók már a járvány elején létrehozták a COVID-19 Host Genetics Initiative-ot (magyarul talán úgy lehetne lefordítani, hogy a gazdaszervezetek genetikai vizsgálatának kezdeményezése),
a kollaborációnak pedig most több mint 3000 tagja van, és 46 kutatás készül jelenleg.
A most azonosított gének egyike például a TYK2, amit ismernek már kutatók a fertőző betegségekkel kapcsolatban: ha valakinél ennek egy változata található meg, akkor hajlamosabb elkapni ilyen betegségeket, de kevésbé hajlamos például az autoimmun betegségekre. A kutatók felfedezték, hogy a TYK2 bizonyos variációja 29-59 százalékkal tesz haljamosabbá a súlyos COVID-ra. A gének jó része a tüdőbetegségekkel köthető össze, ami nem meglepő - a koronavírus elsősorban a tüdőt támadja.
A tanulmányról fontos megjegyezni, hogy egyelőre csak preprint, azaz nem lektorálta független tudományos testület. Hogy ez mit jelent, azt ebben a cikkünkben magyarázzuk el.
