Az már senkinek nem újdonság, hogy a jelenlegi mezőgazdasági és állattartási módszereink mind környezeti, mind etikai szempontból fenntarthatatlanok. A nagyüzemi gazdálkodás rengeteg ivóvizet és termőföldet emészt fel, cserében brutális mennyiségű károsanyagot enged a levegőbe, ráadásul az állattartás embertelen minőségben zajlik. Jacy Reese, a The End of Animal Farming című könyv szerzője arról tartott most előadást, hogy mennyivel jobban járnánk, ha teljesen leszoknánk az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásáról, és laborban növesztett húsokat ennénk - kérdés, hogy ez
egy olyan társadalomban, ahol a génmódosítást sem nézik jó szemmel, mennyire lehet reális elképzelés.
Reese ijesztő statisztikákat hozott nekünk: az Egyesült Államokban a mezőgazdasági állattartás 99 százaléka nagyüzemi, világszinten ez 90 százalék körül mozog. Globálisan 100 milliárd állat él embertelen körülmények között a farmokon azért, hogy minél több húst, tejet, tojást adjanak.
Az Európai Unióban ugyan van szabályozás arra, hogy a csirkéket nem szabad ketrecben tartani, de ez is csak a testalkatukhoz képest nagyon apró ketrecre vonatkozik, a nagyobbakra nem. Ilyen összezártság mellett az állatok komoly pszichológiai problémákkal küzdhetnek, ráadásul elkezdhetik csipkedni egymást, ami fájdalmas, és fertőzésveszélyes is. Az előadó említett egy delaware-i csirkefarmot, amelyben úgy manipulálták a csirkék genetikáját, hogy magukhoz képest brutális mennyiségű húst adjanak, ennek eredményeként fel sem tudtak állni, mert nem bírták el a súlyukat.
Több csirke annyi tojást tojt, hogy teljesen tönkrement a szaporodórendszere.
Mindez elég rosszul hangzik, legalább annyira, hogy egy húsimádó is elkezdjen gondolkodni azon, hogyan lehetne megoldani a helyzetet. Reese szerint egyáltalán nem lehet megoldás az, hogy minden mezőgazdasági farm fenntartható és állatbarát legyen - ő maga is ezért küzdött pár évvel ezelőttig, de most már látja, hogy ez egyszerű illúzió. Az egész akkora változásokkal járna, hogy nem érné meg a vállalatoknak anyagilag sem befektetni.
Mi az az alturizmus?
Az alturizmus mozgalom arra a jelenségre épül, ami egy önzetlen viselkedés, másik ember javát szolgálja a saját érdekek háttérbe szorításával. Az állatvilágban is megjelenik, és állatok felé is mutatkozhat.
Reese úgy gondolja, hogy az egyetlen valódi megoldás a laboratóriumban növesztett hús elterjedése lehet. A növényi alapú húskészítmények már most több helyen kaphatók, az Egyesült Államokban a legtöbb egészséges élelmiszereket áruló boltban kapható, és csak egy kicsit drágább, mint a hagyományos, de folyamatosan egyre olcsóbb lesz. Ennek a következő lépése lehet a mesterséges hús, amely gyakorlatilag sejtszinten ugyanaz, mint amit most eszünk, csak egy laboratóriumban növesztik egyetlen valódi sejt alapján. Ez gazdaságosabb lehet, környezettudatosabb, mint a hagyományos állattartás, bár azt is érdemes megjegyezni, hogy voltak már kutatások arra nézve, hogy talán annyira mégsem környezetbarát a módszer, mint eleinte gondoltuk.
A technológia már létezik, mondja Reese, csak olcsóbbá és elterjedtebbé kellene tenni, mint amilyen most jelenleg. Ehhez pedig egy nézetváltás szükséges, ami szerinte már csak idő kérdése: hiszen száz évvel ezelőtt arról beszélgettünk volna egy ilyen előadáson, hogy mennyire morális megoldás a rabszolgatartás, ma pedig már nem is kérdés, hogy a felvetés is felháborító. Reese szerint nagyon gyorsan gyökeresen megváltozhat a világfelfogásunk, pláne akkor, ha rákényszerülünk - a különböző klímamodellek pedig azt mutatják, hogy nagyon hamar kénytelenek leszünk változtatni, ha nem akarjuk óriási humanitárius krízisbe sodorni az emberiséget.
