Az idei első negyedévben 1115 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére - derül ki a Trenkwalder mintegy 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez több mint 16 százalékos növekedést jelent 2018 hasonló időszakában tapasztalt 959 forinthoz képest. Miközben a minimálbér 8 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. Vagyis a fizikai munkások bérnövekedése ráduplázott a minimálbér-növekedésre.
Ma már
szinte minden hazai régióban ezer forint feletti átlagos órabérre számíthatnak a fizikai dolgozók.
Kivétel a Dél-Dunántúli és az Észak-Alföldi Régió, ahol a betanított munkát végzők körében az átlag a 900 és 1000 forint közötti sávban mozog. A szakmunkások azonban Közép-Dunántúlon és és Közép-Magyarországon immár átlagosan 1250-1300 forint körüli átlagos órabérrel számolhatnak.
Kevés a munkás, több bért kell adni
A fizikai órabérek átlag feletti emelkedésében komoly szerepet játszik a minimálbér 8 százalékos emelkedése, illetve az a tény is, hogy soha nem látott mértékű a betöltetlen álláshelyek száma, így a vállalatoknak egyre nagyobb versenyben vannak az elérhető munkaerőért - magyarázza a kutatást készítő cég munkaerő-kölcsönzési üzletágvezetője, Hamrák Viktor. Szerinte egyelőre nem látható komolyabb változás a trendekben, vagyis az év hátralévő részében is dinamikus bérnövekedésre számíthatunk.
A középvezetők bére is gyorsabban nőtt
A felsőbb kategóriákban is gyorsult a béremelkedés üteme: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetőjénél (az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál) ugyanebben az időszakban 5,2 százalékos bérnövekedést tapasztalt, szemben az egy évvel korábbi, 4,5 százalékos emelkedéssel.
Középvezetői szinten is felgyorsult tehát a bérek emelkedése. Hajnal Péter könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletági partner azonban arra is rávilágított, hogy ha a tavalyhoz képest gyorsuló inflációt is figyelembe vesszük, a reálbéremelkedés nem haladja meg a tavalyi 2 százalék körüli szintet. Nem véletlen, hogy ebben a körben továbbra is magas, 4 százalék körüli fluktuációt mértek. Munkahelyváltáskor ugyanis ez a munkavállalói réteg a tapasztalatok szerint akár 20-30 százalékos béremelést is el tud érni.
A középvezetőknél nőtt a cafeteria szerepe
Vizsgálták a középvezetők bérszerkezetének változását is. Kiderült, hogy a munkaerő megtartása érdekében a munkáltatók a korábbinál nagyobb szerepet szántak a kiegészítő bérelemeknek (bónusz, jutalom, bérpótlékok, stb.), amelyeknek az alapbérhez viszonyított aránya a középvezetők javadalmazásában az egy évvel korábbi 16-ről 22 százalékra emelkedett.
Mindez annak is köszönhető, hogy sok munkáltató a cafeteria-elemek adózásának jelentős idei szigorítása ellenére igyekezett fenntartani a cafeteria-juttatások korábbi mértékét.
Kiemelt kép: Thinkstock
