Alig több mint két hét telt el azóta, hogy lezárult a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) több éve húzódó harca, az utóbbi győzelmével. Persze nehéz ezt győzelemnek látni, hiszen mindkét félnek kudarc az, hogy a vita a Fidesz kilépéséig fajult. A Fidesz számára azonban sokkal nagyobb bukás ez, mint a Néppártnak. Főleg úgy, hogy mostanra egy fokkal jobban látszanak a magyar kormánypárt lehetőségei a Néppárton kívül.
A Fidesz tagságát 2019-ben függesztették fel az Európai Néppártban. Ez félmegoldás volt, mivel a fideszes képviselők az Európai Parlamentben továbbra is a néppárti frakció tagjai maradtak, így a felfüggesztésnek semmilyen hatása nem volt arra, hogy milyen munkát tudnak végezni az EP-ben. Márpedig a valódi lehetőségek itt vannak, a Néppárt frakciója a legnagyobb a parlamentben, még ha gyengült is a legutóbbi választáson, és már nem elég a szociáldemokratákkal alkudoznia, a döntésekhez kellenek a liberálisok és olykor a zöldek is.
Az Európai Parlamenten belül három dolognak van kiemelt jelentősége: a bizottsági tagságnak, elnöki és alelnöki posztnak, az EP alelnöki posztjainak és a képviselők által elnyerhető ügyeknek, amelyeket raportőrként vihetnek végig. 2019-ben két magyar is bekerült a tizennégy EP-alelnök közé a plenáris ülésen megejtett szavazáson, a DK-s Dobrev Klára és a fideszes Járóka Lívia. A bizottságokon belüli posztokat és a raportőri feladatokat a pártcsaládok osztják le egymást között, így szerezhetett a Fidesz a Néppárt tagjaként több fontos pozíciót. Ezek viszont most a frakcióból való távozással elúsznak. És elúsztak volna akkor is, ha a Fidesz nem menekül előre, hanem megvárja, hogy a frakcióban is felfüggesszék a tagságát, amire a Néppárt egy alapszabály-módosítással készült.
A Fidesznek így a gyakorlatban nem volt választása: azt, amire az Európai Néppárt igazán jó volt, mindenképp elvesztette volna. Nem lett volna meg az EP-n belüli és informális befolyása, valamint a szervezeti háttér sem.
A magyar kormánypárt képviselői jelenleg függetlenek az EP-ben. De nem biztos, hogy ez így is marad. A parlamentben a frakciók sokszor inkább praktikus, mintsem ideológiai okból születnek meg, így ugyanis sokkal komolyabb érdekérvényesítési és anyagi lehetőségekkel rendelkezhetnek a pártok.
Az egyik lehetőség a Fidesz előtt az lehetett volna, hogy a képviselői függetlenek maradnak a parlamentben, és megvárják, amíg esetleg megváltozik a széljárás az Európai Néppárton belül. Erre azonban nem sok esély van belátható időn belül, ennek megfelelően a Fidesz csütörtökön bejelentette, hogy nemcsak a frakcióból, de a Néppártból is kilép. (A KDNP, ahogy a frakciónak, úgy a pártcsaládnak is tagja marad - a jelek szerint Brüsszelben látnak itthonról nem felfedezhető különbséget a két formáció között, és a magyar kereszténydemokraták sem értenek egyet a Fidesszel abban, hogy a Néppárt mára baloldali lett.)
A másik lehetőség, hogy a fideszesek beülnek a két szélsőjobboldali frakció egyikébe. Az Európai Parlamentben jelenleg hét pártcsalád van. A legnagyobb, ahogy már említettük, a centrista-konzervatív frakció, az Európai Néppárt, őket követik a szociáldemokraták (S&D), majd a liberális Megújuló Európa. Ez a három pártcsalád kormányoz a gyakorlatban. A legnagyobb ellenzéki frakció az Identitás és Demokrácia (ID), amely a szélsőségesebb jobboldali pártokat tömöríti, aztán a Zöldek következnek. Náluk is kisebb a Néppártnál konzervatívabb, de az Identitás és Demokráciánál konszolidáltabb Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) csoportja, a listát pedig a szélsőbaloldali frakció zárja.
A Fidesznek mindkét szélsőjobbos frakcióval jó a kapcsolata.
Az ECR-ben jelenleg a magyar kormánnyal szövetséges lengyel kormánypárt a legnagyobb erő (az Egyesült Királyság kilépéséig ide tartoztak a brit konzervatívok is), a Fidesz szava meghatározó lehetne, de a frakció a magyar képviselőkkel kiegészülve is kisebb lenne, mint a liberálisoké. A másik lehetőség az Identitás és Demokrácia, ahol az olasz Matteo Salvini Ligája, az osztrák Szabadságpárt és egy csomó kisebb szélsőjobbos párt foglal helyet. A Fidesz itt is fajsúlyos szereplő lehetne, de az ID vele sem nőne a liberálisok fölé.
Logikus döntés lenne tehát az, amiről a napokban többször írt a fideszes sajtó: egyesíteni a két frakciót egy nagyobb csoporttá. Meglehet, erre utalt Orbán Viktor is:
A mi feladatunk is világos. Most az EPP nélkül kell felépíteni az európai demokratikus jobboldalt, amely otthont nyújt azoknak az európai polgároknak, akik nem akarnak migránsokat, nem akarnak multikulturalizmust, nem estek LMBTQ-őrületbe, védik Európa keresztény hagyományait, tisztelik a nemzetek szuverenitását, és nemzetüket nem a múltjuk, hanem a jövőjük részének tekintik.
Az erősen konzervatív és a szélsőjobboldali frakció összevonásával az új jobboldal nagyobb képviselőcsoportot alkotna a liberálisoknál, vagyis a parlament harmadik ereje lenne.
Csakhogy az ECR-en belül sem mindenki van kibékülve a szélsőjobbal, és a soviniszta politikának amúgy sem természetes eleme a nemzeteken túlnyúló együttműködés. Érdemes viszont megnézni, hogy mely frakciók nem adnak alelnököt az EP-ben: az ECR és az ID. Még a szélsőbal és a függetlenek is adnak, de a két szélsőjobbos alakulat tabunak számít.
Egy nagy szélsőjobboldali frakció, bár kiindulópontnak talán nem lenne rossz, közép távon sem érné el azt, amire Orbán pályázik: nagyobb befolyást az Európai Parlamentben. Hiszen a 2024-es EP-választásig stabilak a brüsszeli erőviszonyok. Egy ilyen képviselőcsoport még mindig nem lenne elég nagy ahhoz, hogy megkerülhetetlen legyen, és túl megosztó volna ahhoz, hogy együttműködjenek vele. Ráadásul a jövő hozhat meglepetéseket. Salvini például épp egy újrapozicionálási kísérlet közepén jár, és még az is felvetődött, hogy a Liga beülhet az Európai Néppártba, bár ez nem túl valószínű. Ezzel együtt a populista jobboldalon most nem látszik olyan felívelés, mint 2015 után javarészt a menekültválság miatt, több szélsőjobboldali párt pedig kimondottan meggyengült, elég az osztrák Szabadságpártra gondolni.
Előfordulhat, hogy a következő EP-választásig az Európai Néppárt jelentősen meggyengül, de nem úgy fest, hogy a két szélsőjobbos frakció profitál ebből, inkább a baloldal és a liberálisok. De még ha sikerülne is összehozni egy egyesült szélsőjobboldali frakciót, az biztosan nem tud olyan befolyást biztosítani a Fidesznek, mint amit elvesztett a néppárti szakítással.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le! Az Európai Unió legfontosabb politikai eseményeiről hetente értesülhetsz hírlevelünkből.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Kedves Olvasónk!
Már csak egy kattintásra van szükség, hogy megerősítsd feliratkozási szándékodat! Amennyiben nem kapod meg megerősítő e-mailünket, kérünk, ellenőrizd a levélszemét mappádat.
