A Magyar Tudományos Akadémia felmérte a 45 évesnél fiatalabb kutatók helyzetét és véleményét. A kérdőívre 1760 tudós válaszolt, így abból megalapozott következtetéseket tudtak levonni a készítők.
A fiatalokat leginkább az elhivatottság, a felfedezés izgalma vonzza a tudományos pálya felé, ugyanakkor éppen a pályakezdő, 35 év alatti kutatók látják a legbizonytalanabbnak a jövőjüket
- emelte ki az egyik legfontosabb megállapítást a felmérés egyik készítője, Toldi Gergely, a Semmelweis Egyetem tanársegéde.
Azonban ez a lelkesedés gyakran nem tart sokáig, sok a pályaelhagyó kutató. Erről a következőt mondta Toldi:
A pályaelhagyásban a legjelentősebb tényezőt az alacsony oktatói-kutatói fizetések, valamint a kutatási források és az infrastruktúra hiányosságai jelentették. Fontos volt emellett a túlzott adminisztrációs és oktatási terhelés is.
- majd hozzátette, hogy "szomorú eredménye a kérdőívnek, hogy a pályakezdő, 35 év alatti kutatók látják a legbizonytalanabbnak a jövőjüket, és ők tervezik legkomolyabban a pálya elhagyását, illetve a kivándorlást. A pályakezdő kutatók támogatására, mentorálására tehát kiemelten figyelni kellene." Azt is ismertette, hogy a többi tudományterülettel összehasonlítva az orvosi terület kutatói tartották a legvalószínűbbnek, hogy öt éven belül külföldre költöznek.
A fiatal kutatók jelentős része ugyanis pályázatról pályázatra él, és határozott idejű szerződésekkel van foglalkoztatva. Sokszor ez a bizonytalan helyzet vezet a pályaelhagyáshoz.
- mesélte Neumann Eszter, az MTA TK Kisebbségkutató Intézet tudományos segédmunkatársa,a felmérés egy másik készítője. Aki azt is elmondta, hogy a felmérés alapján a női válaszadók 28 százalékát érte már hátrányos megkülönböztetés a tudományos pályafutása során.
Az alacsony fizetések miatt a válaszadó kutatók 42 százalékának másodállást kell vállalnia. A kutatók átlagosan 76 százalékos fizetésemelést tartanak szükségesnek.
Ugyan nem csupán a kutatónőket érinti, de idetartozik a család, a gyermekvállalás és az oktatói-kutatói munka összeegyeztetésének kérdésköre is. A gyermekes válaszadók 22%-a, többségében nők, jelezték, hogy érte őket a gyermekvállalás miatt negatív megkülönböztetés. A fizikai és műszaki tudományok területén a női válaszadók több mint fele élt meg ilyen típusú munkahelyi diszkriminációt
- tette hozzá Neumann Eszter.
Az is érdekes, hogy a fiatal kutatók 60 százaléka nem volt hosszabb külföldi tanulmányúton. Szinte minden tudományterületen elengedhetetlen a külföldi tapasztalat a sikeres kutatáshoz.
Kiemelt kép: MTI / Soós Lajos
