A próbavillamos

A villamos őse 1879-ben indult első, néhány száz méteres útjára a berlini iparműkiállításon. A siker nagy, a fejlődés innentől kezdve feltartóztathatatlan volt, 1887. november 28-án Budapesten is elindult a "Nagykörúti villamos vasút". Voltak támogatói és persze szkeptikusok is, az a nő, aki a megnyitó után négy nappal karambolozott a próbavillamossal, az utóbbiak táborát erősíthette. "A főváros legújabb csodája, a villamos vasút megvadította ma délelőtt egy tejárus asszony jámbor gebéjét (…) a vonat a Teréz-körut 17. előtt haladt el, mikor a tejárusnő eléje került egylovas kocsijával. Az elektromos kocsi elütötte a lovat, s a rázkódás következtében lebukott üléséről az asszony is, de csakhamar összeszedte magát, fölugrott a kocsira, s elhajtatott" - írta a Budapesti Hírlap.

Fortepan / Somlai Tibor A Nagykörúti próbavillamos végállomása a Nyugati pályaudvar előtt 1887-ben

*

Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Témagyűjtemény / Vértes Vilmos István gyűjteménye "Magyar karosszériáját készitette Glattfelder Dezső budapesti autókarosszéria gyáros. Volánnál: Vértes, mellette Cocron János, Helios munkatársa, Atkári István pneu szerelő."

*

Az első jelzett turistaút

Széky István alföldi volt ugyan, de tanárként Pesten, Gyöngyösön tevékenykedett, és nagyon sokat tett a túrázás, a Mátra népszerűsítéséért. Szerzőtársaival ő írta az első fényképekkel illusztrált mátrai és gyöngyösi úti kalauzt 1909-ben, és már ekkor Széky István-útként emlegették a kirándulók az általa ajánlott túraútvonalat. S hogy mi is volt ez? A századfordulón Széky kollégáival és diákjaival együtt festette fel egy Mátrafüredről észak felé induló, könnyen bejárható, mégis vadregényes erdei út jelzéseit, nagy piros sávokat, és ezt az utat később hivatalosan is róla nevezték el.

FFortepan / Paczolay család A Széky István út Mátrafüred közelében, a Mátra első jelzett turistaútja, 1937

*

Troleybuszok és trolik

Az első troli, illetve akkor még troleybusz 1933-ban indult el a Bécsi úton, a villamos végállomás és az óbudai temető között. Külföldi minta adta az ötletet, és azért bíztak a sikerében, mert bár a villamosnál drágábban, de az autóbusznál olcsóbban üzemelt, nem volt sínhez kötve, és a fedélzeten nem volt benzin- és olaj bűz. A Beszkártnál (az akkori BKV) úgy gondolták, hogy az új közlekedési eszköz elnevezését az utca humorára bízzák, és a Nemzeti Újság szerint az óbudaiak a trolibuszból hamar trotlibuszt faragtak. A telküket pedig így hirdették: Bécsi úton, most épülő Troleybusz villamosnál eladó 500 négyszögöles szőlő és gyümölcsös.

Fortepan / Lissák Tivadar Az első budapesti trolibuszvonal Vörösvári úti végállomása 1934-ben. Balra a Bécsi út.

A trolivonalak fejlesztése a második világháború után folytatódott. "Bár a járművek a Szovjetunióból érkeztek, a felsővezeték-rendszer svájci volt, azt ráadásul svájci mérnökök is szerelték fel" - írja a pestbuda.hu. "Az eredeti határidő november 7. lett volna, de a munka megcsúszott, (…) új, méltó átadási napot kellett keresni. A Generalisszimusz születésnapja megfelelő volt. E napon, egy Sztálin-képpel és koszorúval ékesített járművel adták át a vonalat." A Kossuth tér és az Erzsébet királyné útja között futó 70-es trolik számozása 1949. óta Sztálin 70. születésnapjára emlékeztet.

Fortepan / Magyar Rendőr A háború utáni első trolibuszvonal átadása a Városligeti fasorral szemben, 1949-ben

*

Fortepan / Négyesi Pál Lőrincz Béla Első Magyar Motorkerékpár és Alkatrész Gépgyár (EMMAG) nevű motorkerékpárjavító- és gyártó műhelyének munkásai és egy EMMAG motor a Ráday utca 47-49-ben, 1924-ben

*

Elsőként az óceán felett

Magyarok elsőként 1932-ben repülték át az Atlanti-óceánt. Az Endresz György-Magyar Sándor páros Amerikából készült Budapestre szállni a Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak) fedélzetén. Egy ország leste az (egymásnak gyakran ellentmondó) híreket, és miután az indulás másnapján a gépet látták a La Manche felett, állítólag népvándorlás indult a mátyásföldi reptér felé a fogadására.

Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Czapáry Jenőné gyűjteménye A "Justice for Hungary" névre keresztelt Lockheed Sirius repülőgép a detroiti Ford repülőtéren, 1931-ben. Az Atlanti-óceán átrepülésére készülő Magyar Sándor navigátor és Endresz György pilóta, a kameránál Bánhidi Antal gépészmérnök, repülőgép-tervező

A gép végül Bicske és Felcsút között kényszerleszállást hajtott végre a kukoricaföldön, miután benzinhiány miatt leállt a motorja. A repülő megsérült, de pilótái épségben hagyták el. Bár a fővárost nem érték el, a publikum mégis szimbolikus jelentőségűnek látta, hogy az Igazságot Magyarországnak teljesítette küldetését, vezetőinek nagy ünneplésben és kitüntetésekben is részük volt. Amikor azonban egy évvel később Endresz az óceánt valaha átrepült pilóták világtalálkozójára sietett, gépével lezuhant, és navigátorával együtt szörnyethalt.

Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnok gyűjteménye A kényszerleszállás során megsérült "Justice for Hungary" Bicske és Felcsút határában, a kukoricaföldön

*

Fortepan / Dr. Varga Csaba Pécs első mentőautója 1927-ben az Indóház téren, a Vasútigazgatóság épülete előtt. A felépítményt a Varga Gyula Autókarosszéria- és Kocsigyár készítette Magosix-alvázra
Fortepan / Dr. Varga Csaba A mentőautó hátsó tere
Fortepan / Semmelweis Egyetem Levéltára Az első ápolónői tanfolyam végzős hallgatói 1924-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem (ma Semmelweis Egyetem) Sebészeti Klinikájának előadótermében. Elöl jobbról a harmadik Verebély Tibor, a klinika igazgatója, mellette ifj. Bókay János gyermekgyógyász, egyetemi tanár.

*

Az első magyar pilóta

Kutassy Ágostont tekintik az első magyar pilótának. Franciaországban képezte ki magát, majd 1909-ben hazatért - egy motoros repülővel, ilyen előtte nemigen szállt le Magyarországon. A Rákosmezőn kísérletezett tovább, anyagi nehézségek közepette, testi épségét is kockára téve. Voltak sikerei, de balesetei is. Egy berlini szanatóriumban, hosszas betegeskedés után halt meg 53 éves korában. Halálakor, 1932 októberében az Aviatika azt írta: "A repülést abbahagyta, elfelejtették és csak halálhírére fordult feléje figyelem, akiben az első magyar repülőgépvezetőt gyászoljuk."

Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Wéber Károlyné gyűjteménye Dr. Kutassy Ágoston, az első magyar pilóta 1912-ben

*

Fortepan / Bojár Sándor Elek Ilona (1907-1988), a magyar sport első női olimpiai aranyérmes tőrvívója. 1936-ban Berlinben szerezte az első aranyat, 1948-ban Londonban a másodikat, mindkettőt tőr egyéniben. 1952-ben Helsinkiben ezüstérmes lett. Az 1941-es képen André Gardère olimpiai és világbajnoki ezüstérmes francia vívóval látható, akivel számos világversenyen találkoztak

*

Az első egyiptomi követ

Egyiptom első pesti követe sűrű időszakban kezdte meg a működését: kinevezése után két hónappal halt meg az egyiptomi király, egy évre rá pedig Budapestre látogatott a megözvegyült királyné. A magas, elegáns Ahmed el Kadry bey a Déli-pályaudvaron, ifj. Horthy Miklóssal fogadta a velencei gyorssal érkező Názli anyakirálynét, aki három hercegi lánya társaságában a Margitszigetre tartott, többhetes kúrára. Ahmed El Kadryt ősszel kitüntette a Minisztertanács. A kép a követség impozáns épületében, a Lisznyai utca 27-ben ábrázolja őt, a telefonkönyvek tanúsága szerint 1950-ben ez már Várkonyi Lászlónak, a Könyvterjesztő vállalat vezérigazgatójának a címe volt.

Fortepan / Bojár Sándor Ahmed El Kadry bey, Egyiptom első budapesti követe a budapesti Lisznyai utca 27. alatt található Egyiptomi Királyi Követségen 1936-ban

*

Tiszaborkút

Kárpátalja kis hegyi falvai és városai, csendje, tiszta levegője és gyógyvizei népszerűek voltak a Monarchia idején. Trianon elszakította a régiót Magyarországtól, de 1939-től 1944-ig az ismét a Magyar Királysághoz tartozott. Újra megjelentek a turisták. Színes képünkön a sűrű erdő közepén fekvő Tiszaborkút első gyógyfürdője látható. "…autók és társas gépkocsik tömegébe botlottunk mindenütt. A balatoni autóstráda aligha népesebb a rekkenő forróságú júliusi vasárnapon, mint a felső Tiszavölgy" - írta a szélsőséges, németbarát Új Magyarság tudósítója 1939-ben, miközben fanyalgott, hogy a szállodák és a fürdők zsidó tulajdonosok kezében vannak. A helyi zsidó közösség a 20. században erősödött meg, és fő megélhetési forrásuk valóban a gyógyturizmus volt. 1944 áprilisában a csendőrök épp az egyik szállodatulajdonos házába gyűjtötték össze a borkúti zsidókat, ahonnan a mátészalkai gettóba, végül Auschwitzba kerültek. Mindössze néhányan tértek vissza.

Fortepan / Aszódi Zoltán Az Első Tiszaborkúti Gyógyfürdő 1941-ben

*

Galéria

Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnok gyűjteménye

Az olasz légiforgalmi társaság, I-ROMA lajstromjelű, Savoia-Marchetti típusú repülőgépe az első közvetlen Róma-Budapest légijárat érkezésekor 1935. április 1-jén.

24huGaléria

A felcsúti kukoricásban landolt az óceánt elsőként átrepülő magyar gép

A felcsúti kukoricásban landolt az óceánt elsőként átrepülő magyar gép

1/3 Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnok gyűjteménye

Az olasz légiforgalmi társaság, I-ROMA lajstromjelű, Savoia-Marchetti típusú repülőgépe az első közvetlen Róma-Budapest légijárat érkezésekor 1935. április 1-jén.

Fotó megosztása:

2/3 Fortepan / Magyar Hírek folyóirat

A Deutche Lufthansa újonnan indított Berlin-Prága-Budapest-Szófia járata első gépének érkezése 1961-ben.

Fotó megosztása:

3/3 Fortepan / Szent-Istvánfy Dezső

Az elsó utasszállítógép a nyíregyházi repülőtéren. A debreceniek azon bosszankodtak, hogy a járat étrepül a nagyváros felett, és csak kisebb városban köt ki. A debreceni repülőtér eleinte állítólag nem volt megfelelő.

Fotó megosztása:

Kapcsolódó cikkek

Évtizedek óta toljuk magunk előtt a Dunakorzó pihenőövezetté alakítását - vajon meddig még?

budapest

Saját lábra áll a Fortepan korábban az Indexen közölt blogja

capa központ

Emlékszik, amikor még minden magyar lábra magyar cipő jutott?

cipő

A 60-as évek Budapestje a legismertebb lengyel fotósnő képein

budapest

Borzalom pasztellszínekben - Egy náci könyvelő színes fényképei a łódźi gettóról

II. világháború

Fotó megosztása:

*

Manci hidak

A kép azt a cölöpökre fektetett átkelőt mutatja, amelyet a Vörös Hadsereg 1945 áprilisára épített a felrobbantott Margit-híd közelében. Ezt azonban a következő télen elsodorta a jég - méghozzá izgalmak közepette, a cölöphídról leszakadt kis úszó-szigeten másfél óráig rettegve és fagyoskodva várta 17 ember, hogy megmentsék őket. Az ismertebb pontonhíd ezután készült.

Fortepan A Manci híd első, cölöphíd változata a Radnóti Miklós (Sziget) utcánál, 1945-ben

*

A mintakőbánya

A képen Herskó Anna filmrendező, az első magyar női diplomás operatőr Uzsa kőbányájára fókuszál a kamerájával. Az 1949-es első ötéves terv hatalmas útépítési munkákról is döntött, ehhez pedig kő kellett. Az ország legfiatalabb - de ekkor még régi módon, kézzel, fizikai erővel termelő - bazaltbányáját pár év alatt gépesített üzemmé, az ország mintakőbányájává alakították. A '60-as évek elején már gondozott utakról, kétszobás, fürdőszobás bányászlakásokról, új iskoláról, kultúrházról írtak a lapok. Herskó Anna Kossuth-díjas filmrendező férjével, Herskó Jánossal együtt 1970-től Svédországban élt.

Fortepan / Jászai Sándor Herskó Anna filmrendező, fotós, az első magyar női diplomás operatőr a bazaltbánya és az osztályozómű közötti csillesor mellett Uzsán, 1949-ben

*

Női pénzügyőrök

1949-től "a pénzügyőrség testületét a dolgozó nép leányaiból is kiegészítették", így országszerte munkába álltak zöld egyenruhás női pénzügyőrök is. Tavaszi kiképzésük után nyomozó csoportokhoz, vámhivatalokba osztották be őket. A lapok fontosnak tartották kiemelni, hogy szoknyájuk lesz, de azt is, hogy ugyanolyan rangot érhetnek el, mint a férfiak, így hamarosan tisztek is lesznek majd közöttük.

Fortepan / Kovács Márton Ernő Az első női pénzügyőr előképző szaktanfolyam résztvevőinek gyakorlata a Harmat utca 202. alatti Pénzügyőri Iskolában, 1949-ben
Fortepan / Kovács Márton Ernő

A technikai tudnivalók mellett "állandó ideológiai és szakmai továbbfejlesztésükre" is hangsúlyt fektetett a testület. Delegációjuk ott menetelt az 1951. május 1-jei béketüntetésen is: "a felszabadult nők: női rendőrtisztek. Női pénzügyőrök. Női vasúti tisztek. S - zengő tapstól övezve - hat kormos sapkájú, kormos ruhájú szőke kéményseprő."

*

Fortepan / Szalay Zoltán A Magyar Rádió mérnökeinek terve alapján, saját kivitelezésben elkészített, első magyar miniatürizált tranzisztoros közvetítőberendezés, melyet egy Nysa típusú mikrobuszba építettek be. A kép a Magyar Rádió udvarán készült 1962-ben

*

Az első szocialista Forma-1

A futamot több éves előkészítés után Mogyoródon tartották 1986 nyarán. Világszerte egymilliárdan nézhették televízión, a helyszínre kétszázezren utaztak el. A lelátók tele voltak ugyan, de a (nem is annyira) borsos jegyárak miatt azért még a futam előtt egy-két héttel is lehetett belépőt váltani - erre pedig a rendezők nemigen számítottak.

Fortepan / Urbán Tamás A Formula-1 első magyar nagydíj lelátója Mogyoródon, 1986-ban
Fortepan / Urbán Tamás Elöl Nelson Piquet a Williams-Honda csapat, mögötte Derek Warwick a Brabham-BMW csapat versenyautójában

*

A cikkhez Heckenast Gábor-Ungár András: A Magyar Rádió műszaki fejlődéstörténete 1945-től 1975-igés A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiáját is használtuk, a korabeli napilapok cikkeit az Arcanum adatbázisai segítségével szemléztünk.

Írta: Lukács Zsolt | Képszerkesztő: Virágvölgyi István

A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk itt található.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!