Egy igazságosabb világot teremthetünk a blockchain technológiával - állítja a téma egyik hazai szakértője. Szerinte az a cél, hogy az emberek visszakapják azt az erőt, aminek a mi kezünkben kellene lennie.
Milyen lenne az internet, ha nem a Facebook válogatná ki nekünk a tartalmakat? Ha az adás-vétel nem bankokon keresztül, hanem közvetlenül két ember közt zajlana? Ha mindenki saját magát képviselhetné, bankok és nagyvállalatok közreműködése nélkül? A magyarok zömének halvány fogalma sincs róla, mi az a web3 vagy a smart contract - pedig épp ezek a vívmányok hozhatják el az internet igazságosabb korszakát.
Tábor Andrea még csak 28 éves, de Reaként már világszerte ismert a kriptós közösségben. A fiatal nő a hazai Polkadot Metaverse Championship egyik főszervezője, ahol rengeteg fejlesztő gyűlik össze a világ minden tájáról, hogy összemérje a tudását, és eközben hasznos projektekben vegyen részt. Rea szerint a blockchain-technológia jóval többel kecsegtet, mint a meggazdagodás: egy igazságosabb, emberközelibb társadalmat teremthetnénk általa.
- Mikor kezdett érdekelni a blockchain világa?
- Először az egyetem alatt, a fizikus barátaim által találkoztam vele. Akkoriban lett ismert a Bitcoin Magyarországon. Sokan még csak a meggazdagodási lehetőséget látták benne, de én már akkor úgy gondoltam, a blockchain-technológiában van potenciál. Végül nem fejeztem be az egyetemet, máshová sodródtam, de a kripto-téma később visszatért az életembe. Feltűnt: az elmúlt nyolc évben óriási fejlődés ment végbe, és a régi ötleteink közül már nem egy megvalósult. Pedig akkor még nem is létezett a web3 fogalma.
- Sokan még ma sem tudjuk, mi is pontosan a web3.
- Ez egy koncepció arról, hogyan működhetne az internet. De először inkább nézzük meg, mi a web1 és web2! A web1 a korai internetet takarja az 1990-2004 közötti időszakban, amikor a neten lévő tartalom nagyrészt cégektől származott: voltak ugyan blogbejegyzések, de a közösségi média még nem alakult ki. Ehhez képest most a web2 korszakát éljük, amikor a legtöbb tartalmat már a felhasználók állítják elő.
Fontos az is, hogy a web3 decentralizált: nincs egy olyan központi szervezet vagy hatóság, ami irányítaná. A web2-t - a jelenlegi internetet - ugyanis jórészt nagy cégek kontrollálják, mint például a Facebookot is magába foglaló Meta. A web3 viszont kivenné ezeket a képből, és mindent a felhasználók kezébe adna. Másrészt az internet jelenleg bizalomalapú: amikor a Farmville játékban megveszed az ottani valutát, például aranyat, akkor bízol benne, hogy az az arany még a következő évben is ott lesz, és megéri a ráköltött pénzedet. Pedig ha az üzemeltető úgy dönt, hogy nincs többé Farmville, akkor te felhasználóként bukod ezt a pénzt is. A web3-ban ezzel szemben NFT-ként tudod megvenni az adott tárgyat, ami a játékban értéket képvisel. Ez pedig a te személyedhez kötődik, és nem a felhasználói fiókodhoz.
- Az NFT tehát egy digitális értéktárgy?
- Így van. Az NFT (non-fungible token) olyan értéktárgy, amelyből egyszerre egyetlen darab létezik (például a kriptopénzekkel ellentétben, amelyekből rengeteg van). Ha ez az egy darab a te saját NFT-d, azt el tudod adni, vagy át tudod ruházni másra, de mindenképpen egyedi cuccról van szó. Még akkor is, ha két vagy több tárgy ugyanúgy néz ki, egyedi kód van mindegyik mögött. Olyan ez, akár egy koncertjegy: minden jegy szinte ugyanúgy néz ki fizikailag, de a QR kód, amit beolvas a jegyellenőr beengedésnél, minden darabon egyedi.
NFT műalkotások galériája.
- A blockchain az NFT és a kriptovaluták alapja is?
- Igen. Úgy képzeld el a tecnológia működését, hogy van egy csomó adat, amit bizonyos időközönként feljegyez a rendszer. Ez egy blokk. Attól lesz ez chain, azaz lánc, hogy minden új blokk tartalmazza az előző blokk bizonyos adatait is. Lényegében minden blokk egy kóddá alakítja az előző blokk adatait kriptográfia segítségével, és azt is eltárolja. Ezzel a blokkok össze vannak kapcsolva, és így lehetetlen megváltoztatni valamit visszamenőleg, hiszen azzal a többi “láncszem” információs tartalmát is meg kellene változtatni.
- De ha egy NFT-t adok el, végsősoron az is egy tranzakció. Ugyanúgy rászedhetnek, visszaélhetnek vele - vagy mégsem?
- A web3 erre is megoldást nyújt, ugyanis itt ez automatizált folyamat. Ha smart contracttal, azaz okos szerződéssel veszel vagy adsz el valamit, akkor a kódban kell bíznod, nem pedig egy emberben vagy cégben. A jól összerakott és ellenőrzött kódot pedig szinte lehetetlen kijátszani. Ezért is fordít hatalmas figyelmet a web3 világ arra, hogy a kódbázis mindig felül legyen vizsgálva egy független személy által. Itt nem lehet csak úgy feltölteni valamit az App Store-ba, amiben biztonsági hiba, vagy akár egy felhasználóra káros vírus van.
- Hogyan működik az okos szerződés?
- Tegyük fel, hogy te elküldesz nekem egy darab Bitcoint (ami rengeteg pénz!). Akkor automatikusan megkapod Van Gogh egyik képének az NFT-jét tőlem. Ez a lehető legbiztonságosabb adás-vételi folyamat: ha már elküldted a Bitcoint, nem én döntök róla, hogy elküldöm-e a Van Goghot, mivel az egész tranzakció automatizáltan zajlik. A kód végzi el, így a felek nem tudják átverni egymást.
- Mennyiben más ez ma? Ha például előfizetek a Spotify-ra, a pénzt automatikusan levonják a bankkártyámról…
- Amikor előfizetsz rá, a pénzed áthalad egy központi bankon. Nem közvetlenül utalod el a Spotifynak, hanem utasítod rá a bankodat, hogy küldje el a Spotify bankjának. A bank pedig köztes szereplőként mindenféle költségeket terhel erre, és egyébként is lassú folyamatról van szó: a Spotify csak napok múlva jut a pénzedhez.
- A jövőben tehát az a cél, hogy mindenféle szolgáltatást okos szerződéssel lehessen megvásárolni?
- Abszolút! Szinte minden megoldható lenne okos szerződéssel, amit ma a mindennapokban nagyvállalatok intéznek.
- Pedig a technológia már adott. Miért nem működik ez így a gyakorlatban?
- Egyrészt komoly érdekek állnak a bankok mögött, amikről az emberek elhiszik, hogy megbízhatók, és jó, ha náluk van a pénzük. Erről beszélgethetnénk, de az egy másik interjú lenne.
Jelenleg a legtöbb felhasználó szakmabeli, és még nem sikerült az átlagember számára leegyszerűsíteni a technológiát. Ezzel együtt egyre többen dolgoznak rajta, hogy a mindennapjaink részévé válhasson.
- Az egész témakör mögött érzek egy társadalomjobbító szándékot: kiiktatni a nagyvállalatokat és visszaadni a cselekvési jogot a kisemberek kezébe. Ez az ipari forradalom előtti korba repítene vissza, ahol az emberek még egymással, közvetlenül kereskedtek, viszont ma már digitális technológiával tehetnék ugyanezt?
- Száz százalékosan ez a cél: hogy az emberek visszakapják azt az erőt, aminek a mi kezünkben kéne lennie. Mindig jó ötlet a rendszerből kivenni a köztes szereplőt - bankot, közösségi médiafelületet és így tovább. Amellett, hogy lassítja a folyamatot, beleszól, és fogalmad sincs, mihez kezd a tőled megkapott infókkal. Valljuk be, a mostani internet marhára toxikus. Ha eljutnánk addig, hogy a web3 a hétköznapjaink része legyen, magunk dönthetnénk arról, mit szeretnénk vagy nem szeretnénk látni, és mi az, ami szerintünk nincsen rendben. Most az algoritmus dönti el a Facebookodon, melyek azok a posztok, amelyeket látni fogsz. Nincsen ráhatásod.
Túljuthatunk ezen az időszakon és továbbfejlődhetünk. Visszakaphatjuk a régi erőnket, amit elvettek tőlünk - ráadásul ehhez nem kell visszatérni az internet hőskorába, ahol még nem tudtunk posztolni.
- Te is a technológia felhasználóbaráttá tételén dolgozol?
- Én nem vagyok fejlesztő. Jelenleg rendezvényeket szervezek ebben a témában, a Polkadot közösségét építem. A Polkadot olyan, mint a Bitcoin, de más szempontból közelíti meg a blockchain-technológiát. Van ugyanis egy nagy probléma: a különböző blockchainek nem igazán tudnak kommunikálni egymással. Ez olyan, mintha nem tudnál két különböző bank között utalni. A Polkadot ezért létrehozott egy olyan felületet, amelyre mindenfajta rendszer fel tud csatlakozni és kommunikálni egymással. Ez az új megközelítés segít abban, hogy sok párhuzamos projekt közös nevezőre kerülhessen. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a leginkább önfenntartó, biztonságos és transzparens rendszer jöjjön létre.
- A mostani hackaton egy szakmai rendezvény. Eseményszervezőként igyekszel a köztudatba is eljuttatni ezt az egészet?
- Igen, ez rendkívül fontos. A kriptóról és a blockchainről is rengeteg félrevezető, káros információ kering. Nehéz megbízható forrásból tájékozódni, már csak ezért is kell az átlagembereket közérther szinten és nyelvezettel edukálni. A legtöbben a kriptót még mindig befektetésnek tekintik, pedig ez nem erről szól.
Igyekszünk minél többekkel megértetni, hogy nem kell örökké olyannak lennie az internetnek, mint amilyen manapság. Népszerűsítjük azt a technológiát, amelyben a jövőt látjuk, de ehhez első sorban az embereket kell megcéloznunk.
