Tízből négy megkérdezett a járvány kezdete óta minden munkanap bejár dolgozni, tízből egy részben otthonról dolgozik, részben bejár dolgozni, tízből kettő "home office" üzemmódban dolgozik,
azonban hétből egy (13 százalék) pedig kényszerszabadságon van a rendkívüli helyzet miatt. Minden nyolcadik válaszadó (12 százalék) pedig elveszítette munkahelyét a rendkívüli helyzet következtében.
Minden ötödik érettségizett, közel minden hetedik legfeljebb nyolc általánost végzett, továbbá minden tizedik szakmunkás járt nyilatkozott így - ezt az eredeményt mutatja, a Publicus Intézet a Népszava megbízásából április 14 - 18. között 1005 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatása, amely vizsgálta a koronavírus okozta társadalmi és gazdasági változások hatásait, továbbá az előzetes várakozásokat.
A 2020. márciusi felmérésükhöz viszonyítva jelentősen csökkent azok aránya, akik szerint további korlátozó intézkedésekre lehet számítani. Most a múlt havi eredményeknél jóval kevesebben számítanak kijárási tilalom szigorítására (57-90 százalék), plázák és nagyobb boltok bezárására (48-84 százalék), városok, települések közötti forgalom korlátozására (47-58 százalék) tömegközlekedés leállítására (30-58 százalék), illetve az idősek kötelező karanténba helyezésére (49-71 százalék)
Koronavírus - Még több hír a témában »
Ciprus is enyhít a korlátozásokon
- Több mint egytucatnyi Shell-kút zárt be
- Már 312 magyar halt bele a koronavírusba, 581-en viszont meggyógyultak
Tízből kilenc megkérdezett viszont a múlt havi felmérésünkhöz hasonlóan továbbra is úgy látja, hogy súlyosak lesznek a koronavírus és az óvintézkedések által okozott gazdasági károk Magyarország számára.
Főleg a nyugdíjasok és az egyéb inaktívak gondolják úgy, hogy még meg kell próbálni megakadályozni a vírus terjedését még akkor is, ha ez nagyon sok kellemetlenséget okoz. A tanulók, a vállalkozók, és az alkalmazottak közel harmada szerint egyelőre mindent meg kell tenni, hogy ne terjedhessen tovább, de van egy olyan pont, amikor már nem érdemes védekezni ellene.
Az alkalmazottak és a diákok látják leginkább úgy, hogy az okoz nagyobb társadalmi kárt, hogy a leálló gazdaságban sok cég tönkremegy, és sok ember kerül nehéz helyzetbe. A nyugdíjasok több mint fele szerint azonban a járvány okán az okoz nagyobb társadalmi kárt, hogy sok ember súlyosan megbetegszik és meghal a járványban.
A részletes elemzés, pontos számok a blogbejegyzésben olvashatók.
Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
