Két éven belül legalább 800 ezer-1 millió nyugdíjas tartozzon a szövetkezeti világhoz
- ezt célozta meg a nyugdíjas szövetkezetek megálmodója, Kósa Lajos még 2017-ben. A Fidesz volt parlamenti frakcióvezetője azt mondta, hogy óriási erőforrást jelent az a 2,7 millió inaktív ember, akik valamilyen nyugdíjszerű ellátásra jogosultak, nekik szeretnének lehetőséget adni arra, hogy dolgozzanak.
A siker érdekében a nyugdíjas szövetkezeteket a kormány kedvező adózással támogatta meg. A nyugdíjas tagok foglalkoztatása személyes közreműködés, ami nem számít munkaviszonynak, de szervezett munkavégzésnek igen, így nem terheli a munkáltatók által egyébként fizetendő szociális hozzájárulási adó (ez 2017-ben még 22 százalék volt, tavaly januártól 19,5 százalék) és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás. A bérből pedig csak a 15 százalék szja-t vonják, nem terheli a 10 százalékos nyugdíjjárulék, sem a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék.
Ez azt jelenti, hogy bruttó 100 ezer forint kifizetése a szövetkezetnek is kereken 100 ezer forintba kerül (és nem 121 000 forintba), a nyugdíjas pedig ebből 85 ezer forintot kaphat kézhez (és nem 71 000 forintot, mint korábban, vagy nem 66 500 forintot, mint egy nem nyugdíjas).
Az első nyugdíjas szövetkezetek 2017. júliusától alakulhattak meg, és augusztus vége felé úgy tűnt, a kormány húzása igazi sikertörténet lehet. Mind a cégek, mind a nyugdíjasok részéről nagy volt az érdeklődés, jellemző, hogy akkoriban az egyik nyugdíjas szövetkezet felmérése 330-660 ezer új dolgozót valószínűsített a nyugdíjazottak köréből.
És ha mindez nem lett volna elég a nyugdíjasok munkára fogására, az idei évtől a szövetkezetekhez hasonlóan az összes munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjasnál is csökkent az adóteher. Azaz a bérből kizárólag szja-t kell levonni, járulékokat nem, és a munkáltatói adóterheket is lenullázták. Ezzel ugyan gyakorlatilag elolvadt a nyugdíjas szövetkezetek korábbi adóelőnye, viszont az összes lehetséges foglalkoztató ösztönzést kapott, hogy nyugdíjast vegyen fel.
Hogy az idei változások miatt megugrott-e a foglalkoztatott nyugdíjasok száma, arról még nincsenek adatok, de a tavalyi és tavalyelőtti számokból látszik már némi emelkedés, igaz, egyelőre nem olyan mértékű, mint amit például Kósa Lajos is várt.
Nem többszöröződött meg a foglalkoztatott nyugdíjasok száma
A NAV-nak a munkáltatók, kifizetők a havi járulékbevallásban adnak számot a nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban foglalkoztatottak számáról. Ennek alapján
- 2017-ben havi átlagban 144,4 ezer főt, míg
- 2018 első kilenc hónapjában átlagosan 154,4 ezer főt foglalkoztattak nyugdíj mellett a munkáltatók, kifizetők.
- A nyugdíj mellett munkaviszonyban foglalkoztatottak száma 75 ezer fő volt.
A KSH is hasonló számokat hozott ki. Adataik forrása a mintavételes lakossági munkaerő-felmérés (MEF), ahol azonban a mintavételi hibát sem szabad figyelmen kívül hagyni. A hiba nagyságától függően a valóságos értékek magasabbak, illetve alacsonyabbak is lehetnek, figyelmeztetett a KSH.
Rendelkezésre álló adataikból mindenesetre az látszik, hogy 2015 január és 2017 június között majdnem 109 ezerrel kevesebb lett a nyugdíjas, miközben több mint 11 ezerrel nőtt körükben a munkát vállalók száma. 2017 júliusa, a nyugdíjas szövetkezetek indulása és 2018 októbere között a nyugdíjasok és korhatár előtti ellátásban részesülők száma tovább csökkent, majdnem harmincezerrel, miközben a dolgozó nyugdíjasok száma az előző másfél évinél gyorsabban, több mint 21 ezerrel emelkedett. Ez csaknem 16 százalékos növekedést jelent.
Úgy tűnik tehát, elkezdődött bizonyos élénkülés, bár a mértéke egyelőre nem ér fel a várakozásokkal.
Kiemelt kép: MTI /Balázs Attila
