Egy Koreában élő magyar, Eugenia S. Lee nyilvános Facebook-posztjai betekintést engednek abba, hogyan kommunikálja a média Dél-Koreában a szerdai budapesti hajóbaleset hírét, írja a 444.


A fő téma péntekre az lett, a hatóságok miért csak a baleset után tíz perccel kaptak riasztást, illetve miért csak 14 perccel ezután érkezett meg az első mentőhajó.

A környéken lévő más kis hajók és csónakok mentettek, illetve dobáltak a vízbe mentő karikákat, kaotikus állapotok uralkodtak, a kiabáló, vízbe esett embereket próbálták más apró hajók a felszínen tartani. Ezek közül volt olyan, amelyben szintén koreai turisták ültek. Na abba gondoljatok bele

- írja Lee.

A koreai beszámolókban az is szerepel, hogy a turisták Budapesten nem kapnak semmilyen biztonsági felvilágosítást vagy balesetvédelmi oktatást hajóra szálláskor.

A tévében az is rendszeresen elhangzik, hogy Budapesten nincs azonnali riasztórendszer, ellentétben a szöuli Han folyóval, ahol a mentőcsapatnak három perc alatt kell a helyszínre érkezni. Mint írja,

szakértők szerint a sétahajózás szabályozásának hiánya vezetett balesethez, még ha közvetett módon is.

A Koreában élő magyar egyik posztjában arról is írt, hogy

egy dolgot lehet tenni menteni a menthetőt, ez pedig az, hogy mindenáron megkeresni a holttesteket. Ugyanis a koreai kultúra szerint elbúcsúzni csak akkor lehet, ha van holttest. Itt az eltűnés nagyobb tragédia, mint a halál.

A Korean Times cikke szerint a turistautat szervező utazási iroda beperli a szállodahajó tulajdonosát.

Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu


❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!