Június elején írtunk arról az Európai Unió statisztikai hivatala alapján, hogy az egyes országokban mekkora volt az órabér átlagosan és egyes szakmánként 2018-ban. Egy ilyen összehasonlítás azonban akkor az igazi, ha mellé tudjuk társítani a megélhetési költségeket, és az Eurostat most nyilvánosságra hozott egy ilyen adatbázist is.
Kapcsolódó
Kevesebb az órabére egy magyar diplomásnak, mint egy képesítés nélküli német munkásnak
Az Európai Unióban a legjobban fizetett dolgozók órabére átlagosan háromszorosa a legrosszabbul keresőknek, Magyarország pedig nemcsak uniós, hanem régiós szinten is rosszul áll.
Először nézzük a fogyasztói árszintet, ahol a 27 tagország átlagát vették száznak, és az egyes tagállamokban mért eltéréseket ehhez igazították. Így jött ki az, hogy a 2020-as adatok alapján Dániában átlagosan 32 ponttal magasabb az árszint a 27 tagország átlagához képest, vagyis ott ennyivel drágább az élet. A skála másik végén Bulgária található - a 64 pontos eredmény azt jelenti, hogy ott 36 ponttal olcsóbb a megélhetés az uniós átlaghoz viszonyítva. Magyarország 70 pontot ért el, így megélhetési költségek szempontjából az egyik legolcsóbb tagállamnak számít.
Az Eurostat tíz kategóriát különített el a fogyasztói árszinten belül, az élelmiszertől a lakhatási költségeken keresztül az éttermi és szállodai vendéglátásig. Az alábbi ábrán az egyes kategóriákra szűrve az látszik, hogy Bulgária, Románia, Magyarország és Lengyelország szinte az összes kategóriában a legolcsóbbnak számít. Dánia esetében viszont nagyok az eltérések: az élelmiszereket tekintve a legdrágább, de a kommunikációs költségek (posta, internet, telefon) csak egy kicsivel vannak az uniós átlag felett.
Hatalmas eltérést mutatnak a lakhatási költségek, amelybe beletartozik a rezsi is: Bulgária 38 pontot kapott, míg Írország 178-at. A ruha és a cipő árak ugyanakkor meglehetősen egységesek az Európai Unión belül, 21 olyan tagország van, amely 10-10 ponttal tér el az átlagtól felfelé, vagy lefelé - hazánk ebben a kategóriában az átlagnál jóval olcsóbb (77 pont).
Egyetlen olyan kategória van, ahol Magyarország a legolcsóbbnak számít, ez pedig a rekreáció, kultúra és a sport, de a szeszes ital, dohány és kábítószer kategóriában is csak Bulgária előz meg minket. A kommunikációs költségek szempontjából hazánk a legolcsóbb országtól számítva a nyolcadik, ezek számítanak EU-s összevetésben tehát a legdrágábbnak idehaza.
A visegrádi országok közül Magyarországon a legolcsóbb étterembe vagy szállodába menni, míg a lakhatási költségek egyértelmű nyertesei a lengyelek.
Ahogy azt láttuk, olcsóság tekintetében kevés vetélytársa akad Magyarországnak, de ha a bruttó órabért is hozzávesszük mindehhez, akkor kiderül, vannak olyan országok, ahol jobban kijövünk a pénzünkből. Az alábbi ábrán az első oszlopban a korábbi cikkünkben közölt bruttó átlagos órabér alapján raktuk sorrendbe az országokat - ez Dániában a legmagasabb, Bulgáriában a legalacsonyabb. A másik oszlopban a fogyasztói árszint alapján rangsoroltunk, és bár az első és az utolsó helyezett változatlan, akadnak érdekes eredmények.
Luxemburg a bruttó órabér alapján a második helyezést érte el, a fogyasztói árszintben viszont csak az ötödik, ami azt jelenti, hogy a jó fizetéshez nem járulnak olyan magas megélhetési költségek, mint például Dániában. Hasonló a helyzet Németországban, Olaszországban, Szlovéniában, sőt Csehországban és Lengyelországban is.
Ezzel ellentétben Finnországban a hatodik legmagasabb az órabér az EU 27 országa közül, viszont a negyedik legmagasabb a fogyasztói árszint. Ez látható Írország, Franciaország, Ausztria és Szlovákia esetében is, ám míg ezeknél 1-2 helyezés az eltérés, Görögországban nagyobb a különbség: a bruttó órabér alapján csak a 17. helyen állnak, az árszint alapján azonban a 13. legdrágább ország.
Vannak olyan országok is, amelyek az órabér és az árszint szerint pontosan ugyanazon a helyen állnak: Dánia mellett Észtország, Magyarország, Románia és Bulgária is ilyen. Az utóbbi háromnál ugyan az uniós átlaghoz képest olcsó a megélhetés, de e mellé rossz fizetések is társulnak, ami oda vezet, hogy a magyarok jelentős része nem vagy csak nehezen jön ki a pénzéből.
