2022 első negyedévében a hazai munkáltatók 34 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést 17 százalékuk tervez. Ehhez hasonló optimizmusra a piaci szereplők körében utoljára 2018 harmadik negyedévében volt példa - derül ki a ManpowerGroup ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
A világ 40 országában zajlott a kutatás, Magyarországon 504 munkáltatóból álló reprezentatív mintán végeztek felmérést az első negyedéves munkaerő-felvételi szándékokról. A válaszok alapján a Munkaerőpiaci Előrejelzés szezonális hatásokkal korrigált nettó értéke 19 százalékon áll, ami 17 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet, és 8 százalékponttal a mostani, negyedik negyedévre vonatkozó várakozásoknál is magasabb szintet ért el.
A friss adatok azt mutatják Fehér Tamás ügyvezető igazgató szerint, hogy a hazai vállalkozások további konjunktúrára számítanak, ehhez pedig minden korábbinál nagyobb számban tartják szükségesnek újabb munkaerő felvételét. Mindez a már jelenleg is korlátozott kínálattal rendelkező munkaerőpiac egyre több szegmensében okozhat kisebb-nagyobb feszültségeket, a járvány előtti időszakhoz hasonlóan újra általános jelenséggé válhat a munkaerőhiány - tette hozzá.
A 19 százalékos létszámbővítési mutató egy átlagos mérték, az ország régióit vizsgálva jelentős eltérések tapasztalhatók. A legszélesebb körű létszámbővülést Budapesten (30%) várják, de az Észak-Alföldön (20%), valamint Nyugat-Dunántúlon (20%) és Dél-Dunántúlon is (18%) jelentős a növekedési kilátás. Jelentősen visszafogottabbak a várakozások a Dél-Alföldön (9%), míg a Közép-Dunántúlon (~0%) stagnálás várható az új munkaerő felvételének tekintetében. Az egyes szektorok között is jelentős különbség fedezhető fel. A legszélesebb körben a technológiai cégek (30%), illetve a banki, pénzügyi vállalkozások körében (27%) jeleznek előre létszámbővítést, (27%) de a járvány kitörését korábban leginkább megszenvedő étterem-vendéglátás szektorban (23%) is átlag feletti az előrejelzett igény a munkaerőfelvételre. A gyártás (17%) és az építőipar (16%) területén visszafogottabb a munkáltatók várakozás. A nagy- és kiskereskedelemben a cégek 10 százaléka tervezi bővíteni a létszámot, ami ugyan átlag alatti érték, de ezen a területen az év végi főszezont követő időszakban akár negatív értékek sem okoznának meglepetést.
A létszámnövelést tervezők aránya a közepes, 50 fő feletti és a nagy, 250 fő feletti cégek körében a legnagyobb: 22, illetve 28 százalékos. Mindez azt is jelenti, hogy bizonyos térségekben a hirtelen megnövekvő munkaerőigény könnyebben okozhat hiányokat is a szakmák széles körében. Az 50 fő alatti kis-, illetve a 10 fő alatti mikrovállalkozások ugyanakkor kevésbé bizakodóak, körükben az átlagos létszámbővítési várakozás 11, illetve 9 százalékos mértékű.
A kutatás készítői úgy vélik, világszerte optimizmust mutat, hogy a 40 vizsgált ország mindegyikében jóval nagyobb a bővítésben gondolkodó cégek száma az elbocsátást tervezőkénél. Nemzetközi összehasonlításban a magyarországi kilátások a középmezőnyben, a 40-es lista 25. helyén szerepelnek. A legnagyobb bővülés Észak-Amerikában, illetve Latin-Amerikában várható, mindkét régió 41 százalékos átlagos munkaerőpiaci mutatóval rendelkezik. A második legaktívabb régió várhatóan Dél- és Kelet-Ázsia lesz (34%), itt különösen kiugró India 49 százalékos indexe. A vizsgált körben szereplő uniós országok közül a leglátványosabb munkaerő-bővülés Írországban és Hollandiában várható (mindkét országban 47 százalékos a mutató), miközben a legkisebb mértékben várhatóan Csehország és Görögország cégei szívnak fel új munkaerőt.
A munkáltatók többsége nem ír elő semmilyen oltási kötelezettséget
A jelenlegi felmérésében a munkáltatók által elrendelhető kötelező oltásokat érintően is tettek fel kérdést. A válaszokból az derült ki, hogy
- a cégek 23 százaléka általános,
- további 17 százaléka egyes munkaköröket érintő oltási kötelezettség bevezetését tervezi vagy már végre is hajtotta azt.
A cégek további 39 százaléka az oltás előnyeinek bemutatásával ösztönözné az oltást, 10 százalékuk az ösztönzést valamilyen konkrét juttatással (például bónusz fizetésével) is alátámasztaná.
