Nincs könnyű helyzetben a Canon (és a Nikon sem), ha a Full-Frame Mirrorless (tükör nélküli cserélhető objektíves) kamerák piacán szeretne érvényesülni. Míg a Sonynak és a Panasonicnak szinte egyáltalán nem kell azzal foglalkoznia, hogy ne a saját termékportfólióját kannibalizálja, addig a Cannonak muszáj úgy lavíroznia, hogy ne maradjon le a versenytársaktól, de mindeközben piaci érdeke, hogy a jelentős összegekből kifejlesztett korábbi termékei is piacképesek maradjanak. A profi fényképezőgépek piaca jóval lassabban mozdul, mint mondjuk a mobilpiac: 3-5 éves frissítési ciklussal számolnak a gyártók, a vevők minimum ennyi idő után váltanak gépet, ezért kell jobban figyelni a már meglévő termékekre.

Másrészt a Canonnak - amellett, hogy utoléri az új versenytársakat -, a megszokott/elvárt hagyományokat is tartani kell: gondolunk itt például a menü kinézetére és a kezelőfelületekre. Aki egyszer Canon gépet vett, és nem kevés pénzért beruházott mellé objektívekre, az jó eséllyel legközelebb is a márkánál marad, viszont a megtartó erő mellett ott az igény, hogy a nagyobb tudású új masina ne változzon radikálisan, azaz a kezelést ne kelljen újra tanulni.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Új jövevény: Canon EOS RP

Ebbe a helyzetbe érkezett meg néhány hónapja a Canon második Full-Frame Mirrorless fényképezőgépe, az EOS RP, ami villámlátogatáson járt a szerkesztőségben. Ha egy mondatban kellene bemutatni a gépet, akkor annyit írnánk, hogy amíg az először megjelent EOS R az 5D Mark IV tükör nélküli verziója volt, addig az RP a 6D Mark II hasonló verziójának felel meg. Az RP az R-hez képest nagyjából olyan kompromisszumokat köt, mint a fent nevezett két fényképezőgép - ezek egy része fájó lehet, másrészt az ár (500 000 Ft alatt, objektív nélkül) miatt megbocsátható. A felső monokróm kijelző elhagyása például nem nagy veszteség, viszont a kereső és a hátsó kijelző felbontásának csökkentése már inkább fájó pont.

A gépet először kézbe nem tűnt kicsinek, főleg a teszthez kapott Canon RF 24-105 mm F4L IS USM objektívvel. De amikor újra elővettünk egy 6D vázat, akkor jött elő igazán a különbség, hiszen az RP-hez képest ez egy méretes dög. A váz és az objektív mellé kaptunk továbbá egy bajonett átalakítót, hogy régebbi EF objektíveket is fel tudjuk rakni a gépre. Ez nem alaptartozék, de a boltok nagy része a gép mellé csomagolja. Ez azért is fontos, mert ha nem is rendelkezünk korábbi EF Canon objektívekkel, azt azért nem szabad elfelejteni, hogy nagyon jó áron lehet hozzájutni például régebbi fix objektívekhez.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Kézbe véve

A kezelőgombok a váz jobb oldalán csoportosulnak, felül az exponáló és a módválasztó mellett pedig egy videofelvétel kapcsolót, illetve egy szabadon programozható gombot és két programozható tárcsát találunk, amikkel alapesetben a záridőt és a rekeszt állíthatjuk. Hátul, a bal oldalon csak a menü kapcsoslója kapott helyet, jobbra pedig a szokásos fokuszálásra és fénymérésre használt változatok helyett az ebben a szegmensben bevett 4 irányú gombot kapjuk, középen a Q(uick)Menüvel.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

A kijelző érintésérzékeny, és a Canon az elmúlt években kifejezetten kényelmesre fejlesztette a használatát. Bár profi vázhoz képest nem kapunk külön gombot például az ISO érték, vagy a fehéregyensúly állításra, azokat nagyon gyorsan elérhetjük ebből az átlátható menüből. Extraként az RF bajonettes, tehát az EOS R-re és EOS RP-re gyártott objektíveken kapunk a zoom és a fókusz mellett egy harmadik extra gyűrűt, amire szintén bármi programozható.

Mind fotózásnál, mind videózásnál használhatjuk a hátlapi - kiforgatható - kijelzőt, illetve a keresőbe épített képernyőt is. Az, hogy kijelző van a kereső helyén, egyszerre előnyös és hátrányos. A tükörreflexes fényképezőgépek átnézeti keresője kevésbé fárasztja a szemet és biztos nem késik, ugyanakkor a mirrorless kameráknál pontosan azt mutatja a kijelző, amilyen az elkészített kép lesz, hiszen a fényképező szimulálja az expozíciót, tehát látjuk, amit a kamera lát/látni fog a fénykép készítésekor.

Nagyon ügyes megoldás továbbá, hogy amennyiben a szemünkhöz emeljük a fényképezőgépet, akkor a hátsó kijelző bár kikapcsol, de ha fókusz pontot akarunk változtatni, akkor az érintésérzékenységet visszakapcsolja, így a képernyőt a hüvelykujjunkkal simogatva mozgatható a fókuszmező. Ha pedig már szóba került a fókusz, a Canon korábban megismert - az eddig főleg LiveView módban használt DualPixel - autofókusz rendszere itt is gyorsan és megbízhatóan működik.

Dönthetünk például, hogy a fényképezőgép a teljes érzékelőről válassza-e ki, hogy szerinte mi legyen éles, és ezt szűkíthetjük kisebb foltokra, illetve adott a lehetőség, hogy arcot illetve szemet keressen az eszköz. A kettő között pedig intelligensen vált, tehát ha bezoomolunk, akkor arckövetésről magától átvált szemkövetésre, ha úgy akarjuk.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Ahol lenne még hova fejlődni

Vannak ugyanakkor olyan részei az RP-nek, amiben elmarad a konkurenciától. Például a sorozatfelvétel esetében, ahol fix fókusszal 5, követő fókusszal viszont csak 4 kép/mp sebességre képes a váz. Belépő szintű Full-Frame fényképezőgép esetén ez nem olyan nagy szám, de ha azt nézzük, hogy a konkurens gyártók gépei akár dupla ennyire is képesek, úgy már egészen más a helyzet.

A másik fájó hiányosság a vázba épített szenzoreltolásos képstabilizátor hiánya, amit egyaránt megtalálható mind a Sony, mind a Nikon konkurens termékeinél. A tesztre kapott objektívben viszont kapunk ilyet beépítve, és a technológia jól is teljesít kevés fényben.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Videó funkciókban is akadnak hiányosságok, de ha nem kifejezetten ilyen céllal vesszük a vázat, akkor Full HD felbontásban a Dual Pixel AF-fel kiegészülve nem fogunk csalódni. Sőt a váz képes arra, hogy ne 16:9-es, hanem például 1:1-es oldalarányú videót készítsen. Ha tehát tudjuk, hogy Instagramra készül a felvétel, sokat segít a komponálásban, és utólag sem kell a vágással bajlódni.

Time lapse módban is több választásunk van: kérhetünk csak képeket, de ezek akár rögtön össze is fűzhetők videóvá. Ebben az esetben ugyan kevesebb lehetőségünk van utómunkára, cserébe, ha nem akarunk képenként szerkeszteni, akkor jelentősen lerövidül a folyamat. Itt érdemes megemlíteni továbbá, hogy a korábbi vázakban már megismert wifis irányítás itt is működik, telefonról és számítógépről is.

Összességében elmondható, hogy aki már elköteleződött a gyártó rendszere iránt, annak jó választás a Canon RP, hogy belekóstolhasson mind a Full-Frame, mind a Mirrorless világba. Viszont az sem fog csalódni, akinél még nincs meg a márkahűség, csak vásárlás előtt érdemes alaposan átgondolni, hogy pontosan mire használnánk a gépet, és ennek fényében kell átböngészni a specifikációkat, végiggondolva, hogy milyen funkciók lehetnek igazán fontosak.

15 Fotó megtekintése

A Canon új tükör nélküli gépe belépő a haladók világába

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Még több

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Még több

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Még több

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Még több

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Még több

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Még több

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Még több

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Még több

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Még több

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Még több

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Még több

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Még több

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Még több

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Még több


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!