Nem állapított meg a bíróság rasszista indítékot, zaklatásért ítélte el a Betyársereg tagjait, akik hónapokon át fenyegettek egy Heves megyei roma családot. Az Egri Járásbíróság számára irreleváns volt, hogy az elkövetők a neonáci szervezet tagjai voltak - írja közleményében a TASZ.
A sértettek még 2015 tavaszán keresték meg a TASZ-t, miután néhány hónappal korábban megjelent egy cikk egy megyei hírportálon, amely szerint egy Heves megyei kistelepülésen egy család tagjai fát lopnak és rabszolgaként tartják munkatársaikat. A cikkben meg nem nevezett családot egyesek a sértettekkel azonosították, és bár a bűncselekmények felderítése a rendőrség feladata lenne, a családdal konfliktusban álló helyi lakos a Betyárseregtől kért segítséget - attól a szélsőséges, rasszista ideológiát képviselő szervezettől, amelytől az ilyen "szolgáltatást" a [email protected] címen lehet megrendelni.
2015 februártól júniusig a Betyársereg tagjai rendszeresen megfélemlítették a család tagjait. A gyerekeket, felnőtteket egyaránt: rendszeresen fotózták, videózták, miközben szidalmazták, cigányozták és felszólították őket, hogy hagyják el a települést.
2017 decemberében az Egri Járási Ügyészség gyűlöletbűncselekmény elkövetésével vádolta meg a Betyársereg öt tagját, végül másfél év nyomozás után a rendőrség csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettével gyanúsította meg őket. Ám az egri ügyészség akkor még nem látta eléggé megalapozottnak az ügyet: megszüntette a nyomozást.
A TASZ panasza alapján a Heves Megyei Főügyészség 2017 áprilisában elrendelte a nyomozás folytatását. Megállapította, hogy a nyomozás megszüntetésére megalapozatlanul, a bizonyítékok egyoldalú mérlegelésével került sor. A járási ügyészség kellő kritika nélkül fogadta el a terheltek vallomásait, túlzott jelentőséget tulajdonított a sértettek vallomásaiban lévő ellentmondásoknak és több bizonyítékot figyelmen kívül hagyott. Így a vádemelésre csak 2017 decemberében került sor.
Az ügyészség figyelembe vette, hogy a sértetteket az eseménysorozat annyira megfélemlítette, hogy - bár addigra már nem voltak a településen a Betyársereg tagjai - 2016 februárjában elköltöztek a faluból.
Az Egri Járásbíróság tíz tárgyalási napon át tárgyalta az ügyet 2018 májusától mostanáig. A 2020. február 12-i ítélet szerint a hat vádlottból öt bűnös, de nem a vád szerinti közösség tagja elleni erőszak bűntettében, hanem többrendbeli, társtettesként és csoportosan elkövetett zaklatásban. A vádlottakat elítélték, pénzbüntetést kaptak, aminek a kifizetése valószínűleg megterheli őket, és ilyen módon az ítéletnek lesz visszatartó ereje - írja a TASZ, mégsem elégedettek az ítélettel annak indoklása miatt.
Ugyanis "a bíróság nem volt hajlandó figyelembe venni a társadalmi kontextust, amiben az ügy zajlott, és ezáltal az elkövetők nyilvánvaló indítékát. Arra hivatkozva, hogy politikai ügyekben nem foglalhat állást, egyszerűen kirekesztette a tényállásból az ügy lényegét: azt, hogy a Betyársereg tagjai voltak az elkövetők, ezért rettegtek tőlük minden alappal a roma származású sértettek" - foglalja össze a problémáit a jogvédő szervezet.
Pedig a gyűlölet-bűncselekmények terén olyan nyilvánvaló jelentősége van az elkövető szélsőséges szervezeti tagságának, hogy azt a 2019 nyarán kihirdetett országos rendőrségi gyűlölet-bűncselekmény utasítás is hangsúlyozottan a gyűlölet-bűncselekmények felismerését segítő egyik előítélet-indikátorként tartja számon.
"Mindezek fényében szomorúan vettük tudomásul, hogy az egri járásbíróság nem volt hajlandó tudomást venni a vádlottak gyűlöletcsoport-tagságáról és egyáltalán nem vizsgálta előítéletes indítékukat, ellenben a sértettek sérelmét elbagatellizálta, túlértékelt egyéni sérelemnek titulálva azt" - írja a TASZ.
Az ügyészség a minősítés miatt is fellebbezett, így az Egri Törvényszéken folytatódhat az ügy.
Kiemelt kép: MTI / Szigetváry Zsolt
