A mai Szabadság tér területe a 19. század második felében még nagyon máshogy nézett ki. Az úgynevezett Újépület, egy hírhedt erőd- és laktanyaszerű katonai objektum állt itt, amelyet II. József császár parancsára építtettek fel, és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után tömeges kivégzőhelyként szolgált.
A kiegyezést követően több ötlet is született a hasznosítására, de végül 1897-ben lebontották. A szomszédságában időközben épülő Országház hatására a környék felértékelődött, ezért úgy döntöttek, hasonlóan reprezentatív épületeket húznak fel itt is.
A Tőzsdepalota és a mai Magyar Nemzeti Bank (akkoriban Osztrák-Magyar Bank) székháza mellett ilyen volt az Adria-palota is, amelyet a Szabadság tér hajójaként is gyakran emlegetnek, mégpedig azért, mert eredetileg az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. központjának épült.
Ez már a kinézetére is rányomta a bélyegét: a homlokzatot csupa vízközeli motívum (pl. delfinek, kötelek) díszíti, valamint a sarki erkélyek is hajóorrot formáznak.
Maga a cég szintén a kiegyezés utáni évtizedekben alakult meg, hogy ne csak osztrák irányítás alatt legyen a Monarchia tengerhajózása. 1891-ig kizárólag teherszállítással – főleg gabonaexporttal – foglalkoztak, egyre messzebb terjeszkedve. Egészen Észak- és Dél-Amerikáig eljutottak, ennek ellenére sokáig csak az állami támogatásnak köszönhetően nem volt veszteséges a működésük.
1891 után lett hivatalosan Királyi a nevük, innentől még több állami támogatást kaptak, így végre saját hajókat is vásárolni tudtak, a teherforgalom mellett pedig a személyszállításba is belevágtak.
Fénykorukban egy brit vállalattal közösen ők üzemeltették a Carpathia gőzöst is, amely a Titanic-katasztrófa után az elsüllyedt hajó több száz utasának életét mentette meg.
A fiumei székház után – itt volt az üzleti központ – pár évvel, 1902-re épült fel a Szabadság téri palota, amely már kinézetében is eleganciát sugároz. Ezt járhattuk most be a Hosszúlépés jóvoltából. A főbejáraton belépve a tágas, márványborítású díszlépcsőházba érkezünk, ami első pillantásra sem mindennapi látvány.
Ezen felsétálva, a szebb napokat látott félemeleten helyezkedtek el az egykori irodák, a szerencsére jobb állapotban fennmaradt első emeleten pedig egy ebédlő, valamint két hatalmas lakosztály kapott helyet, amelyeket a cég vezetői használtak.
A sors fintora, hogy eredeti funkcióját alig két évtizedig tölthette be az épület. Az elvesztett I. világháború után Magyarország tenger nélkül maradt, az Adriát felszámolták, a székházba pedig több különálló társaság költözött be.
A félemeletem helyet kaptak bányász- és méhészvállalat irodái is, a II. világháborút követően a Partizán Szövetség vette birtokba, a ’70-estől a 2010-es évek elejéig pedig a Heim Pál Gyermekkórház fogszabályozási osztálya működött itt.
Az első emeleti volt lakosztályok az ’50-es évektől egészen a rendszerváltás utánig az Express nevű ikonikus utazási iroda székhelyéül szolgáltak. A tágas szobákat ekkor gipszkarton falakkal több részre osztották, de ezeket szerencsére azóta visszabontották.
A szocializmus idején rendszeresen megfigyelték innen a pont átellenben található amerikai nagykövetséget, különös tekintettel az ’56-os forradalom leverése után ott menedékjogot kért Mindszenty József bíborosra.
A félemelettől a második emeletig ma magánkézben van az épület, egy német házaspár tulajdona. Ők rendszeresen bérbeadják filmforgatások céljára, ennek köszönhető, hogy egy sor magyar, sőt hollywoodi profukcióban visszaköszön a palota.
Itt forgatták többek között a Budapest Noir, a Kém, a Die Hard 5, a Maigret felügyelő, illetve a Vörös Veréb című filmek bizonyos jeleneteit, így például Rowan Atkinson, Jennifer Lawrence, Keira Knightley, Charlize Theron és Jude Law is megfordult a falak között.
Bár az épület 2007-ben műemlékvédelmet kapott, így azóta semmit nem szabad megváltoztatni rajta, ez csak azokra a részeire vonatkozik, amelyek eredeti állapotukban maradtak fenn. Amit korábban, például a szocializmus évtizedeiben alakítottak át, ahhoz ma is szabadon lehet nyúlni.
A filmesek élnek is ezzel a lehetőséggel: az első emeleti kisebb lakosztályban (ami egyébként szintén óriási) majdnem minden szobában más a tapéta, és jó néhány ott felejtett kelléket, például zongorát is látni lehet.
A második és a harmadik emeleten a mai napig önkormányzati lakások találhatók, a körfolyosó jellegzetessége, hogy eredeti Zsolnay-csempével burkolták. A földszinti helyiségeket eredetileg üzleteknek szánták, később aztán ide költözött a párizsi stílust nálunk is meghonosító Ypszilon kávéház, valamint a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank egyik fiókja is.
1934 szilveszterén véres rablótámadás zajlott itt le: két embert – akik egyike a pénztáros volt – agyonlőttek, és még négyen súlyosan megsérültek. A három tettest napokon belül elfogták, mindannyian halálbüntetést kaptak. A tragikus eset után a fiók nem nyitott ki többé.
Ha te is részt vennél A Szabadság tér hajója sétán, legközelebb január 27-én teheted meg. Bővebb infó és jelentkezés itt!
