A nyilvánosságra tartozik, hogy hányan létesítettek lakcímet és jutottak így választójoghoz a 2018-as országgyűlési választást megelőzően, mondta ki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital (PC) által a Belügyminisztériumtól (BM) kikért adatok kiadásához kapcsolódó perben a bíróság - áll a TASZ pénteki közleményében.
A TASZ és a PC közösen igényelt adatokat a Belügyminisztériumtól (BM), hogy kiderítse, közvetlenül az országgyűlési választást megelőzően hányan létesítettek Magyarországon lakcímet. Ahogy ezt akkor is megírták, ezekből a közérdekű adatokból lehetne arra következtetni, hogy történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések, amelyek befolyásolhatták a 2018-as országgyűlési választást. A Belügyminisztérium akkor megtagadta a válaszadást, ezért a két szervezet bírósághoz fordult, hogy elérje a közérdekű adatok kiadását.
Tegnap az elsőfokú bíróság kötelezte a BM-et az adatok kiadására.
A TASZ szerint ezzel egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy megtudják, mekkora méreteket öltött a választás eredményének befolyásolására irányuló lakcímbejelentés.
A TASZ 2019-ben is folytatja a Választási Jogi Programját, amelynek keretében kiegészíti és megújítja a valasztasz.tasz.hu oldalt az európai parlamenti (EP) és az önkormányzati választásokra vonatkozó anyagokkal.
A bíróság mostani döntése lehetővé teszi, hogy tisztábban lássunk azzal kapcsolatban, hogyan is zajlanak valójában Magyarországon a választások. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a választópolgárok tájékozódhassanak a jogaikról és a polgárokkal közösen fellépünk a jogsértésekkel és csalásokkal szemben
- mondta Szabó Attila, a TASZ Választási Jogi Programjának vezetője.
Kiemelt kép: MTI/Rosta Tibor
