Még hétfői számában írt a Népszava arról, hogy a kormány Budapest uniós forrásainak elvonását tervezheti - a feltételezést kormányzati dokumentumokra alapozták a napilapnál. Ugyanakkor a cáfolat hamar megérkezett döntéshozói részről: eszerint ez csupán fake news, ilyen tervei nincsenek a magyar kormánynak.
Népszava: A kormány 2021-2027 között EU-s pénzek nélkül hagyná Budapestet
Jávor Benedek szerint a politikai bosszúról van szó. Budapestnek nincsenek saját forrásai, most az uniós segítségtől is eleshet.
Ehhez képest publikált még kedden a korábbi EP-képviselő, jelenleg Budapest brüsszeli képviseletét ellátó Jávor Benedek saját blogján egy olyan dokumentumot, amelyen jól láthatók minisztériumi jelzések vannak egy ilyen elképzelés csomagról. Ennek alapján pedig nem légből kapott a Népszava állítása. Sőt, Jávor Budapesten túl is lát potenciális veszteseket az uniós források kapcsán:
az ellenzéki vezetésű vidéki nagyvárosokat.
A blogbejegyzésben azt írja Jávor:
kiszámítható, és biztos források helyett a kormány jóindulatán múlik majd, hogy végül mennyi pénz érkezik a fővárosba. De a helyzet valójában ennél sokkal súlyosabb.
Ezentúl megállapítja:
- fejlesztési területek egyáltalán nincsenek átfedésben a leghátrányosabb helyzetű régiókkal. Kiesik belőle Nógrád döntő többsége, Heves, Baranya, a Dél-Alföld szinte egésze, Somogy, amelyek pedig az előterjesztés saját térképe szerint is fejlesztésre szoruló területek.
- Lefed ugyanakkor néhány igen fejlett régiót, Sopron és a Balaton környékét, belelóg Fejérbe, Komárom-Esztergom megyébe.
Szerinte ez többek közt azért lehetséges, mert például "Tokaj-Hegyalján hagyományos Orbán-érdekeltségek vannak, a Balaton környékét az elmúlt években szisztematikusan felvásárolta a tág család: Tiborcz István és Mészáros Lőrinc. Itt lényegében az Orbán-családra célozzák az uniós forrásokat."
A bejegyzés legérdekesebb része pedig ez:
Az egyetlen Miskolc kivételével valamennyi ellenzéki megyei jogú város (és a független polgármester által irányított, nem fideszes többségű Békéscsaba is) kívül esik a teljesen önkényesnek látszó fejlesztési régiókon. A szisztéma több lépcsőben szűri ki az ellenzéki városokat. Az első szűrő a legfejletlenebb kistérségekre való célzás (ami önmagában egyébként támogatható cél lenne, ha a fejlesztési források az elmúlt 10 évben ténylegesen ezen térségek felzárkózását, nem pedig az Orbán Viktor Baráti Kör gazdagodását szolgálta volna). Ebből a nagyvárosok automatikusan kimaradnak, a jellemzően magasabb helyi fejlettségi mutatók miatt. Erre húzza aztán rá a kormány a fejlesztési térségeket, amelyek gondosan elkerülik az ellenzéki nagyvárosokat, jónéhány fideszes megyeszékhely viszont beleesik (Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, Szekszárd). De turisztikai régiókba bele tartozik például a Tatabánya elvesztésével a Fidesz stratégáinak szemében minden bizonnyal felértékelődő Esztergom, és a kétesélyes győri választás előtt szintén alternatívaként fejleszthető Sopron is. Végül a kisvárosok, mint szolgáltatásnyújtók önálló pillérré tétele elérhetővé teszi az uniós fejlesztések számára az ebből a rendszerből kimaradó fideszes kisvárosokat.
Jávor végül megállapítja: "természetesen ez a rendszer önmagában még nem jelent forráselvonást. Az majd csak a gyakorlatban derül ki, hogy hogyan is terülnek szét a források az ország településein."
Az azonban bizonyos, hogy a kidolgozott rendszer tökéletesen alkalmas arra, hogy kiszorítsák az ellenzéki vezetésű nagyvárosokat az uniós fejlesztésekből.
Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu
