Bár összességében több a férőhely, mint amennyi igény van rá, a területi egyenlőtlenségek miatt sokan mégis kiszorulnak az önkormányzati intézményekből. Őket eddig havi 40 ezer forinttal támogatta az állam, de ennek egyelőre vége.
Idén már nem lehet igénybe venni a bölcsődei támogatást. A maximum havi 40 ezer forintos segítségre azok a szülők pályázhattak, akik újra munkába álltak, de a gyereküket a férőhelyhiány miatt nem tudták önkormányzati bölcsődében elhelyezni.
A „Kisgyermeket nevelők munkaerőpiaci visszatérésének támogatása” nevű pályázat 2019-ben indult uniós forrásból, és az igényléshez többek között szükség volt egy önkormányzati bölcsőde által kiadott, a férőhelyhiány miatti elutasító határozatra is. Azonban
A pályázat indulása óta közel 2,6 milliárd forintot kaptak így a családok, és több mint 10 ezer szülő vette igénybe a támogatást. A kérelmeket legutóbb idén március 31-ig kellett beadni. A korábbi években mindig meghosszabbították a pályázatot. Idén azonban nem így történt.
Az erről szóló hírekre a KIM Családokért Felelős Államtitkársága úgy reagált, hogy a kormány „továbbra is mindent megtesz a bölcsődés korú gyermeket nevelő családok támogatásáért, de jelenleg Brüsszelen múlik, hogy folytatódhat-e a munka világába visszatérő kisgyermeket nevelők munkaerő-piaci visszatérésének támogatása.”
Hozzátették, eddig is hazai forrásból fizették, hogy a szülők hozzájuthassanak a havi 40 ezer forinthoz az uniós célcsoportba nem tartozó Közép-magyarországi régióban is. És a kormány tervei szerint ismét elérhető lesz majd a támogatás, méghozzá magasabb összegben, kedvezőbb feltételek mellett, a bölcsőde fenntartójától függetlenül. Viszont a közleményben egy szót sem írtak arról: mikortól.
Óriási a területi egyenlőtlenség
A KSH adatai szerint 2022-ben több mint 55 ezer bölcsődei férőhely volt az országban, ahova kicsivel több mint 50 ezer gyereket írattak be. Ezt azt jelenti, hogy az 1-3 éves korosztály 18 százaléka járt bölcsibe. A területi egyenlőtlenség azonban jelentős: 2021-ben is a férőhelyek száma ötezerrel meghaladta a beíratott gyerekek számát, mégis 2875 esetben a gyereket férőhelyhiány miatt elutasították.
„Jelenleg több mint 61 ezer férőhely van, és körülbelül 10 ezer fejlesztés alatt” – mondta lapunknak Hegedűsné Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke, aki szerint az elmúlt években nagyon jelentős volt a fejlődés, és nőtt azoknak a településeknek a száma is, ahol a bölcsődei ellátás megjelent. A területi egyenlőtlenség azonban szerinte is nagy, a nagyvárosokban még mindig sokkal jobban elérhető a bölcsődei szolgáltatás, mint a kisebb településeken.
– erről már Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke beszélt portálunknak.
De a budapesti agglomeráció is a problémás területek közé tartozik. Sok család kiköltözött a városból a környező településekre, például lakóparkokba, ezt pedig nem követte le az intézményrendszer. Eközben a főváros központi kerületeiben üresen állnak a férőhelyek, ahogy az ottani lakosság elöregedik.
„Magyarország 2002-ben a Barcelonai Egyezményben vállalta, hogy a 0-3 éves korosztály 33 százalékának létrehoz bölcsődei férőhelyeket. Az uniós csatlakozás után a bővítéshez meg is nyíltak uniós források, amikre az önkormányzatok pályázhattak. Kezdetben, ahol meg tudták fizetni a pályázatírókat, ott pályáztak is, ahol meg nem volt erre pénz, ott nem” – mondta Szűcs Viktória. Szerinte sok települést az is elriaszthatott, hogy rájöttek: ha megépítik a bölcsődét, akkor nem fogják tudni utána fenntartani, hiszen a bölcsiknél magasabb a fajlagos működési költség, mint más oktatási intézmények esetén.
Nem pénzt kellett volna adni
Fenntartói szempontból a magyar intézményrendszer úgy néz ki, hogy vannak önkormányzati, egyházi és alapítványi (magán) finanszírozású bölcsődék. Ahogy a Bölcsődék Egyesületének elnöke elmondta:
Az elmúlt években a férőhelyek száma főként a 7 fős minibölcsődékben, illetve a 4 fős családi bölcsődékben nőtt.
Hogy a szülőknek mennyit kell fizetni az ellátásért, az attól is függ, milyen fenntartású az intézmény. Ahol kapnak költségvetési támogatást, ott a díjplafon jogszabályban meghatározott. A magánfenntartású intézményeknek piaci alapon kell kigazdálkodniuk a működésüket: ott
Hegedűsné Végvári Katalin szerint a 40 ezer forintos támogatás mindenképp nagy segítség volt a szülőknek. Ugyanakkor Szűcs Viktória úgy látja, nem ez a fajta bölcsődei támogatás jelenti az ideális megoldást.
„Nem pénzt kellett volna adni a szülőknek, hogy kifizessék a családi bölcsőde költségeit, hanem - a finanszírozás javításával - mindenhol elérhetővé kellene tenni az ingyenes férőhelyeket. Mert a bölcsődei támogatástól elestek azon településen lakó családok, ahol nincs semmilyen bölcsőde, de nagy szükség lenne rá, ellenben ahol van bölcsőde, olyanok is megkaphatták, akik lehet, hogy nem is szorultak rá” – véli a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke.
A kormány lépése mindenesetre váratlanul érhette a szülőket, sokan úgy érezhetik, cserbenhagyták őket. Azok a családok, amelyek kiköltöztek például a Budapest környéki agglomerációba, mert a családalapításkor kertes házat szerettek volna, ami a fővárosban csak kevesek számára megfizethető, kényszerhelyzetben találták magukat. Ezeken a településeken előfordul, hogy nemcsak az önkormányzati bölcsik teltházasak, de még a magánbölcsődékben is hosszú várólisták vannak. Aki pedig bejut, annak ezentúl a teljes összeget elő kell teremtenie.
Szűcs Viktória arra számít, hogy
Ez viszont csak akkor jelent megoldást, ha van nagyszülői segítség. Egyébként szűkíti az anyák munkaerőpiaci lehetőségeit, hiszen még nagyobb rugalmasságot kíván a munkaadóktól egy olyan országban, ahol a családbarát 4 vagy a 6 órás munkaidő egyelőre inkább kivételnek számít. És persze ha kevesebbet tud dolgozni az egyik szülő, azt a családi kassza is megérzi.
