A 19. század végén a világ egyik legkülönlegesebb hídja jöhetett volna létre Nagy-Britannia és a Franciaország között. A tervek szerint több részre osztották volna, és Franciaországot egy mesterséges sziget, illetve alagúttal együtt kötötte volna össze Angliával. Sajnos a projekt túl kockázatosnak és költségesnek bizonyult, ezért helyette inkább a Csalagút megépítése mellett döntöttek.
Cikkünkben most bemutatjuk, hogy melyek voltak az utóbbi évszázad legőrültebb ehhez hasonló projektjei, melyek alaposan megváltoztatták volna a világvárosok arculatát.
Trafalgar piramis London
London teljesen másképp nézne ki, ha a városvezetés rábólint az építészek merész ötleteire az elmúlt 100 év során. Az idők során több merész ötlet is született már, például repülőteret
akartak építeni a Temze fölé, illetve viktoriánus felhőkarcolót a Royal Hyde Parkba. Kétség sem fér hozzá azonban, hogy a Trafalgar-piramis volt az egyik legérdekesebb és legőrültebb projekt.
A 19. század elején Sir Frederic Trench javasolta a több mint 100 méteres piramis építését. A tervek szerint 22 lépcsőből állt volna, melynek minden lépcsőfoka a Franciaország elleni háború egy-egy évét jelképezte volna. Később az ötletet elvetették, és a helyén inkább a sokkal visszafogottabb Nelson-emlékoszlopot építették fel.
Diadal-elefánt, Párizs
A párizsi Diadalív mára a város egyik ikonikus látványosságává vált, kevesen tudják azonban, hogy nagyon kevésen múlt, hogy valami teljesen más épüljön a helyén. Az elmúlt évszázadok során több építész is javaslatot tett ugyanis egy hatalmas elefánt építésére, melyet időről-időre aztán elvetettek, de nem sokkal később újra és újra előkerült.
Az egész elefánt-mánia végére akkor került pont, amikor az ötletet végérvényesen elvetették, és a helyén a ma is ismert Diadalívet kezdték építeni. Az eredeti elefántos ötlet egyébként még Napóleonhoz és az ő kedvenc építészéhez fűződött.
Hotel "Attraction", New York
New York fejlődése során két ismeretlen üzletember hatalmas pénzzel támogatta egy giga-project létrejöttét. A Hotel Attraction egy óriás szálloda lett volna, melynek tervezésével Antoni Gaudí, spanyol építészt bízták meg.
Ismeretlen okokból aztán az építkezés soha nem kezdődött meg, a pletykák szerint azért, mert Gaudi visszamondta a projektet, mondván, hogy nem hajlandó a gazdagok kedvében járni.
Tatlin-torony, Szentpétervár
Az októberi forradalom után a bolsevikok azt tervezték, hogy jelentősen megváltoztatják Szentpétervár kinézetét, melybe bele tartozott az is, hogy fel akarták építeni Európa első felhőkarcolóját.
A Tatlin-torony a maga 400 méteres magasságával teljesen megváltoztatta volna Szentpétervár látképét, maga az épület pedig a kreativitás, a praktikusság és a technológia őrült ötvözete lett volna. A tervek szerint ugyanis az épület minden emelete más-más sebességgel forgott volna a tengelye körül. Végül a projekt soha nem valósult meg, mivel az ország vezetése elvesztette az avantgárd iránti érdeklődését.
Chicago Spire, Chicago
A spirál alakú felhőkarcoló Chicago látképét rajzolta volna át teljesen, ám a 2008-as gazdasági válság miatt soha nem készült el. Az épület egyébként 150 emeletes és 610 méter magas lett volna, amivel a nyugati félteke legmagasabb felhőkarcolójának számított volna.
Watkin-torony, London
Még a Wembley futballstadion építése előtt felmerült az ötlet, hogy elkészítik az Eiffel-torony brit megfelelőjét, mely a Watkin-torony nevet kapta volna. Az építkezéssel a helyi iparmágnást, Sir Edward Watkin-t bízták meg, aki el is kezdte építeni a francia változatnál lényegesen magasabb tornyot.
Idővel kiderült azonban, hogy a kiválasztott hely egyszerűen nem alkalmas a torony felépítésére, egyrészt a puha talaj miatt a még építés alatt álló torony is dőlni kezdett, másrészt olyan messze volt a várostól, hogy egyszerűen nem volt vonzó a látogatók számára.
Nikitin-torony, Tokió
1966-ban a moszkvai Osztankinó tévétorony alkotója, Nyikolaj Vasziljevics Nyikityin és az építész Vladimir Travush egy őrült tornyot álmodott Tokióba. A felhőkarcoló 4 km magas és 800 méter
átmérőjű lett volna. A tervek szerint az épület 500 ezer embernek adott volna otthont.
A projektet kifejezetten Japánnak tervezték, figyelembe véve az erős széllökéseket és a földrengések kockázatát. A munkát 3 év múlva végül abbahagyták, mivel a két ország közötti kommunikáció megromlott, a japánok pedig ragaszkodtak hozzá, hogy alacsonyabb legyen az épület.
Clifton-híd, Bristol
A Clifton függőhíd napjainkban Bristol egyik fő látnivalója. Kevesen tudják azonban, hogy az eredeti tervek szerint egyáltalán nem függőhíd épült volna itt.
1793-ban ugyanis William Bridges építész egy többszintes, boltíves szerkezetet álmodott az Avon-folyó fölé, melyben többek között magtár, kápolna és egy haditengerészeti iskola is működött volna. Sajnos a projektet a magas költségek miatt végül elvetették.
Manhattan Dome, New York
Az elmúlt száz év egyik legőrültebb és legradikálisabb várostervezési projektjét az amerikai építész, Richard Buckminster Fuller álmodta meg. A férfi ötlete az volt, hogy Manhattan egy részét egy átlátszó kupola alá helyezi.
A kupola fő célja az energiafogyasztás csökkentése lett volna, illetve az éghajlati viszonyok szabályozása, illetve a levegő tisztítása. A kupola még Fuller részletes számításai és tervei ellenére sem kapott építési engedélyt, pedig a férfi szerint a kupola építési költségei 10 éven belül megtérültek volna, pusztán abból, hogy az adott területen nem lett volna szükség a lehullott hó eltakarítására a téli hónapokban.
Forrás: 9liked.hu
