„Népszámlálást” tartottak az Állatkertben az új esztendő kezdetén. Eszerint az intézmény állatállománya jelenleg pontosan 856 faj 8807 egyedéből, illetve 104 nem egyedileg nyilvántartott tenyészetből áll.
Az emlősöket 131 faj 1312 egyede, a madarakat 152 faj 1225 egyede, a hüllőket 125 faj 831 egyede, a kétéltűeket 32 faj 321 egyede, a különféle halakat pedig 204 faj 4340 egyede képviseli az Állatkertben.
A gerinctelenek közül 206 különféle fajjal foglalkoznak, amelyek közül 102 faj esetében van egyedi nyilvántartás, 646 egyedre. További 104 gerinctelen faj – elsősorban nagy egyedszámban tartott rovarok – esetében viszont nincs értelme az egyedi nyilvántartásnak, ezért ezek az állatok tenyészetenként szerepelnek a leltárban.
A teljes állatgyűjteményhez még hozzá kell számolni a Fővárosi Állatkert kezelésében lévő Margitszigeti Kisállatkertet is, ahol 25 faj 132 egyedét mutatják be, de ebből 19 faj a városligeti bemutatóhelyen is megtalálható.
Más állatkertekkel összehasonlítva a 856 állatfaj meglehetősen soknak számít. A hazai állatkertek közül egyértelműen a budapestiben találkozhat a legtöbbféle állattal a nagyközönség, sőt mi több, a magyar főváros állatkertje európai összehasonlításban is a fajokban leggazdagabb állatkertek közé tartozik.
A bemutatott állatok változatos állatcsoportokat képviselnek. Sok állatkertben az emlősökön és a madarakon kívül az állatvilág más csoportjaival csak elvétve, nagyon kis fajszámmal találkozhatnak a látogatók. Budapesten viszont igyekeznek minél szélesebb keresztmetszetet bemutatni az élővilág sokféleségéből. Az intézménynek ez a célkitűzése egyébként már több mint száz éves, és eredetileg az intézményt 1911 és 1919 között irányító egykori igazgató, Lendl Adolf nevéhez fűződik.
Lendl ugyanis már a XX. század első éveiben megfogalmazta e sokféleség bemutatásának fontosságát, és ezzel több mint fél évszázaddal megelőzte korát,
hiszen a biodiverzitás, az élet sokféleségének témaköre a nemzetközi szakmai életben csak az 1970-es évektől kezdve vált a közbeszéd tárgyává.
Lendl koncepciója egyébként nemcsak az állatokra, hanem a növényvilágra is kiterjedt, így a városliget intézmény több mint egy évszázada nemcsak állat-, hanem egyszersmind növénykert is.
A bemutatott növényfajok és változatok száma a négyezret is eléri.
A változatos zoolgógiai és botanikai gyűjtemény is hozzájárult ahhoz, hogy az állatkertészeti berkekben mértékadónak tekintett ún. Sheridan-listán, amely Európa 110 vezető állatkertjeit pontozza és rangsorolja, a Fővárosi Állatkert a hazai állatkertek közül a legmagasabb pontszámot kapta, és az összeurópai mezőnyben is az előkelő 17. helyen áll, Koppenhágával és Dublinnal holtversenyben.
