A Kőszegre látogatók egyik kedvelt programja az Alpokalja felfedezése. A varázslatos hangulatú hegyvidék számos kiváló kirándulási lehetőséget biztosít.
A városba érkezők közül szinte mindenki felkerekedik, hogy akár egy rövid sétát tegyen a vidéken, vagy túrabakancsot húzva felkeresi a környék nevezetes helyeit, de a kerékpározást választók is bőven találnak könnyen elérhető szép úti célokat.
Íme a Kőszegi-hegység, az Alpokalja és Kőszeg környékének egy-egy legkedveltebb kirándulóhelye:
1. Kálvária
Kőszegről, az Árpád térről indulva fél órás sétával érhető el a város szélén, a dombra épült Kálvária-templom. Az út vége felé kicsit meredekebb az út, de a fentről élvezhető látványért mindenképpen érdemes felmenni. A barokk templomot a 18. században építették, a pestis járvány után. Később remetelakot is építettek, melynek egykori lakója volt többek között gróf Weisz Henrich, a templom első festője.
A Kálvária a városból is csodás látványt nyújt, ahogy innen letekintve gyönyörű panorámában lehet része az ide érkezőnek.
Kisebb séta után érhető el a közelben álló háromhalmos Trianoni kereszt, ahonnan egészen Ausztriáig ellátni.
A domb lábánál lévő táblán a felirat arra emlékezteti a látogatót, hogy a Szálasi-kormány idején egy ideig - 1944. decemberétől 1945. márciusáig – itt őrizték a Szent Koronát.
2. Hétforrás
A Szabó-hegyi buszmegállóból induló úton másfél órás sétával érhető el az egyik legkedveltebb kirándulóhely, a rőtfalvi völgykatlanban fakadó Hétforrás. Az osztrák határ közelében található forrást a Millennium évében nevezték el a hét vezérről. A tiszta, de hideg forrásvizet használták régen a fölötte álló Óvár és Felsővár lakói is. A forrásról azt tartják, hogy aki mind a hétből kortyol, az szerelmes lesz.
3. Óház
Ezen a helyen alapították Kőszeget, annak idején vélhetőleg védelmi célokra. A 13. században épült meg az első vár, majd később, a 14. században a jelenlegi városközpontban található Jurisics-vár. Emiatt az Óvár elveszítette korábbi szerepét, és rommá vált.
A 19. században épült fel itt az első fa kilátó, majd később a helyére egy kő kilátó került. Egy vihar azonban ledöntötte, a romokat feltárva végül 1996-ban nyílt meg a mai kilátó.
A kilátóból remek panoráma tárul a látogató elé, Kőszeget és Szombathelyet, de a távolabbi Ság- és Somló-hegyet is látni.
A Szabó-hegyi buszmegállóból indulva 1 órás sétával lehet elérni a kilátót.
4. Stájer-házak
Szintén a buszmegállóból induló úton, mintegy két órás sétával érhetők el a Stájer-házak. A nevüket a 18. században betelepített stájer erdészekről kapták.
Ma Erdészeti Múzeum és erdei iskola működik bennük. Egy kőtábla őrzi a korábban itt dolgozó kutatók és erdészek neveit.
A múzeum a hét bizonyos napjain látogatható, és csoportokat is fogadnak előzetes bejelentkezés alapján.
5. Írottkő
A Dunántúl legmagasabb pontja a 883 méter magas Írottkő. Régen Fenyő-hegyként volt ismert, az itt élő jegenyefenyvesnek köszönhetően. A csúcsán már száz éve is állt egy kilátó, az akkor Árpád-kilátó nevű épület azonban leomlott. 1913-ban épült meg a jelenlegi Írottkő-kilátó, melynek egyik nevezetessége, hogy az épület egyik fele a magyar, a másik fele az osztrák területen áll. A tetejéről fantasztikus kilátás tárul a látogató elé, tiszta időben a Fertő-tó, de még a Balaton is látható.
A kilátót gyalog két irányból is el lehet érni. A Szabó-hegyi buszmegállótól kb. 5 órás túra, míg a Hörmann-forrástól kb.45 perc szükséges hozzá.
6. Szent Vid
A szelídgesztenyéséről is híres Velem község fölött magasodik a Szent Vid-hegy. Már a kőkorszakban is éltek itt, később kelták és rómaiak is megtelepedtek a hegyen. A 13. században egy kis erődítményt emeltek a csúcsra, a 18. század elején pedig kápolnát építettek. Ennek utódaként készült el 1859-ben a barokkos Szent Vid-templom. Az épület környéke értékes régészeti lelőhely. A Velemből fél óra alatt elérhető templomhoz a Szabó-hegyi buszmegállóból is el lehet jutni kb. 3 órás sétával.
7. Cáki pincesor
Kőszeg-hegyalja egyik leghíresebb pincesora Cákon található. A híres pincék mára védett műemlékek. A 19. században készült, kilenc zsúpfedeles épület látogatható. A régi időket idéző pincesor környezete is igen érdekes, nagyon szép szelídgesztenyefák árnyékában állnak, melyek némelyike már több mint száz éves. A pincékben régen gyümölcsöt, szőlőt, bort és gesztenyét tároltak, manapság pedig a régi koroknak megfelelő berendezést rejtenek. Márciustól október végéig tartanak nyitva.
Gyalogosan a Szabó-hegyi buszmegállótól lehet kb. egy órás sétával elérni.
8. Kalaposkő
Bozsok közelében, az osztrák-magyar határ melletti útvonalon áll a Kalaposkő, mely nevét érdekes formájáról kapta. Több hasonló kalap és gomba alakú követ lehet megfigyelni a közelében is. A velemi buszfordulótól induló útvonalon sétálva kb. 45 perc alatt érhető el. Az útvonal is érdekes, a Sötétvölgy után az egykori műszaki zár helyét jelző nyiladékon lehet haladni.
Fotó: Kőszeginfo.hu
