1945. augusztus 6-án helyi idő szerint negyed 9-kor dobták le a Little Boy nevű atombombát a Honsú nyugati részén fekvő Hirosimára. A támadásban, illetve annak következtében nagyjából 140 ezer ember vesztette életét. Augusztus 9-én aztán Nagaszakiban is élesben vetettek be egy nukleáris fegyvert.
A bombázások hatására 1945. augusztus 15-én Hirohito császár bejelentette, hogy az ország feltétel nélkül megadja magát a szövetségeseknek, a béké aláírásával a második világháború hivatalosan 1945. szeptember 2-án ért véget. A támadásokra az USA szerint azért volt szükség, hogy ezzel megadásra kényszerítsék Japánt, és elkerüljék a további vérontást, de a döntés később heves vitákat szült.
Világok pusztítója
1939-ben Franklin D. Roosevelt Albert Einsteintől kapott egy levelet, melyben a fizikus felhívta az elnök figyelmét arra, hogy az uránium segítségével óriási mennyiségű energia szabadítható fel. A tudós azt írta, a módszerrel akár bombát is alkothatnak, és Adolf Hitler Németországa már talán el is kezdett dolgozni egy ilyen fegyver fejlesztésén. Bár az Egyesült Államok ekkor még nem csatlakozott be a világháborúba, Einstein levele így is felkeltette a döntéshozók figyelmét.
A kormány a legjobb fizikusok bevonásával egy titkos projektbe kezdett, azzal a céllel, hogy kiderítsék: megalkotható-e egy ilyen bomba. A program 1941 őszén vette kezdetét, 1942-re pedig már az volt a cél, hogy a Harmadik Birodalmat megelőzve hozzák létre a szuperfegyvert.
A program a Manhattan Project (Manhattan-terv) kódnevet kapta.
A munkába a korszak legismertebb kutatói is becsatlakoztak, a vizsgálatokban többek közt Szilárd Leó és Enrico Fermi is részt vettek - ők voltak az elsők, akiknek sikerült beindítaniuk az atomrobbanáshoz szükséges láncreakciót. A programot Julius Robert Oppenheimer vezette, a kutatások központja pedig az új-mexikói Los Alamosban volt.
Hosszas fejlesztés után, 1945. július 16-án robbantották fel a történelem első nukleáris fegyverét, a Gadgetet (Szerkezet). Az új-mexikói Jornada Del Muerto sivatagban végrehajtott Trinity
(Szentháromság) nevű tesztnél Oppenheimer is jelen volt. A fizikus azt mondta, a detonáció látványától a Bhagavad-gíta szanszkrit filozófiai költemény egy részlete jutott eszébe:
Mintha az égen egyszerre ezer Nap fénye tűnne fel, annak a tündöklése hasonlíthatna e Nagy Lélek ragyogásához.
Évekkel később egy még ismertebb, szintén a Bhagavad-gítára utaló idézetet is a teszthez kötött. Ezt egy 1965-ös
"Én vagyok a halál, világok pusztítója.
A júliusi teszt idején a cél már nem Németország, hanem Japán térdre kényszerítése volt, ami a két atombomba bevetését követően sikerült is.
Azt hitték, véget érnek a háborúk
Az Enola Gay bombázó 1945. augusztus 6-án dobta le a Little Boy (Kisfiú) nevű nukleáris fegyvert Hirosimára. A bomba 16 kilotonna TNT erejével robbant fel 600 méteres magasságban. A Little Boy egy 1,6 kilométer sugarú körben mindent letarolt, de a lángok egy jóval nagyobb, 11 négyzetkilométeres területet is felégettek. Az amerikai becslések alapján a támadásban Hirosima 12 négyzetkilométernyi része semmisült meg.
A detonációban és a tűzviharban a város lakosságának 30 százaléka, mintegy 70-80 ezer ember azonnal meghalt, az áldozatok jelentős része civil és koreai fogoly volt.
A hirosimai és nagaszakii támadás hatására Japán kapitulált, de az atombombák használatát és a Manhattan Projectet rengeteg kritika érte. Maga Szilárd Leó is úgy vélte, a németek előtt szükséges létrehozni a nukleáris fegyvert, ugyanakkor ellenezte, hogy az atombombákat élesben is bevessék.
Egyes, a programban dolgozó kutatók úgy gondolták, a minden korábbinál pusztítóbb fegyverek megalkotásával elkerülhetőek lesznek a további háborúk. Bár a nukleáris fegyverek kétségtelenül óriási hatást gyakoroltak a hadviselésre, az atombombák megjelenése csak újabb fegyverkezési versenyt eredményezett, amelynek komoly szerep jutott a világháború utáni globális konfliktussorozatban, az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti hidegháborúban.
Kiemelt kép: HIROSHIMA PEACE MEMORIAL MUSEUM / AFP
