Tíz éve jött létre a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke, amely összegyűjti és nyilvántartja a Magyarország területén fellelhető sokféle közösségi tudást, kulturális gyakorlatot és hagyományokat.
Idén a maglódi pünkösdi templomdíszítés, a szegedi papucs készítésének és viselésének élő hagyománya és a magyarországi lipicailó-tenyésztés mellett a magyar vadászati hagyományok is bekerültek a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe
- jelentette be Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a kulturális örökség napjai nyitórendezvényén pénteken az Országházban.
Magyarország az elsők között csatlakozott ahhoz a nemzetközi egyezményhez, amely az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) iránymutatásával felhívja a figyelmet a közösségi tudás által létrehozott szellemi értékek megóvására, fontosságára.
Fekete Péter kiemelte: a nemzeti jegyzék szerint ma 35 olyan közösség van, amely tudatosan őrzi és ápolja elődeitől örökölt hagyományát, az UNESCO-listára felkerült magyar elemek száma pedig háromról négyre nőtt a kékfestés hagyományával.
A kulturális örökség napjairól Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkár elmondta, hogy a rendezvénysorozaton,
szombaton és vasárnap 284 műemlék, közte több mint 70, máskor nem látogatható épület nyitja ki kapuit a nagyközönség előtt és 214 szervező közösség állt a programok mellé.
Az épített örökségről elmondta, a régi épületeket nézve nem csak falakat, követ és maltert kell látni, hiszen történeteket mesélnek a múltról, üzenetet hordoznak a jelenbe és a mi felelősségünk, hogy a jövő számára is azt hordozzanak. Ennek érdekében újra kell teremteni és új funkciókkal kell megtölteni őket, történetüket pedig elmesélni gyerekeinknek, unokáinknak.
A kulturális örökség napjain, a hétvégén mintegy 200 program, többek között épületséták, tárlatok, előadások és koncertek várják az érdeklődőket országszerte.
