Idézetek, március 15-i versek a kor jeles alakjaitól. Ezt gondolták, ezt írták hazánk nagyjai a szabadságról, a forradalomról és történelmünkről.
Ezeket a szép gondolatokat a márciusi ifjak, illetve kiváló költőink írták le egykor. Petőfi Sándor, aki az események fősodrában volt, Vasvári Pál, aki csatában esett el, Bozzai Pál költő, aki néhány évvel a szabadságharc leverése után hunyt el súlyos betegségben; Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Arany János és Kossuth Lajos is megfogalmazta, mit jelentettek nekik az 1848-89-es események. Nem csoda, hogy szavaik mára a legszebb március 15-i idézetek közé tartoznak. Ugyanakkor a buzdító idézetek mellé március 15-i versek is bekerültek.
1. A március 15-i idézetek egyik kiemelkedő példája: Bozzai Pál a szabadságról
Az ifjú Bozzai a jogi diploma megszerzése után rövid ideig ügyvédként dogozott. Pestre költözött és hamarosan megismerkedett a fiatal költőkkel, írókkal. A szabadságharc idején önként vonult be katonának. Mivel megadta magát, katona maradt, ám egyre romló egészségi állapota miatt rövidesen, mindössze 23 évesen meghalt.
"A ti életeteknek a szabadság olyan, mint a halnak a víz, madárnak a levegő, vadnak a rengeteg. Legyetek inkább halni készek véle, mint élni nélküle. Midőn mideneteket föláldozátok érte és a szabadságot megnyerétek, nem vesztétek semmit, hanem nyertetek mindent."
2. A március 15-i versek közül nem hiányozhatnak Petőfi Sándor alábbi sorai:
"Magyar történet múzsája,
Vésőd soká nyúgodott.
Vedd föl azt s örök tábládra
Vésd föl ezt a nagy napot!
Nagyapáink és apáink,
Míg egy század elhaladt,
Nem tevének annyit, mint mink
Huszonnégy óra alatt.
Csattogjatok, csattogjatok,
Gondolatink szárnyai,
Nem vagytok már többé rabok,
Szét szabad már szállani."
3. Vasvári Pál a szabadságharcról
Eredetileg Fejér néven született 1826-ban, később vette fel a Vasvári nevet. 1943-ban iratkozott be a pesti egyetemre, ahol történelmet hallgatott, 1847-ben pedig Teleki Blanka nevelőintézetében lett tanár. 1848-ban részt vett a 12 pont megírásában. Rövid élete Erdélyben, szabadcsapatok toborzása közben ért véget.
"Én is ott járok a viharos események közt, mint Plinius egykor a Vezúv hegy tűzokádásánál, a természet roppant tüneményét vizsgálva, hogy az utókornak leírja… s míg az utókorról gondoskodott, a lávatömeg őt eltemeté..."
4. Idézet Vörösmarty Mihály Harci dal című költeményéből
"Azért, hogy a szabadság
Vérben füröszti zászlaját,
Azért, hogy szent nevére
Hálátlan és gaz vész kiállt,
Ne lássam, oh dicső hon!
Halaványan arcodat.
Vagy drágán megfizessék
E halaványságodat.
A síkra magyarok!
Fegyvert ragadjatok.
Hazánkat újra meg kell váltani.
Borítsák szerteszét
A pártütőknek véres csontjai."
5. Jókai Mór a bátorságról A kőszívű ember fiai című regényében
"Óh, a bátrak, az erős idegű emberek nem tudják megítélni, mily óriási heroizmus kell ahhoz, mikor egy ideggyönge ember elszánja magát, hogy odamenjen a veszély közé, mit az erősek kinevetnek, föl sem vesznek, de melynek jelenlététől a beteg kedély pokolbeli kínokat szenved! Nem a bátraké - a félénkeké a pálma, kik rettegnek, reszketnek a golyófütyüléstől, de azért mégis nekimennek - becsületért, - szerelemért, - hazáért, - asszonyért!"
6. Arany János szavai - egy örökbecsű március 15-i idézet:
"A mi forradalmunk Pesten, március 15-én nem vérontás volt, hanem egy szép ünnep, a szabadság ünnepe: ezerek meg ezerek csoportoztak össze Isten ege alá, ezerek meg ezerek emelték égre kezeiket, s egy szívvel, szájjal mondták Petőfi Sándor után az eskü szavait."
7. Kossuth Lajos 1848-ról
"Ezredéves történelmünk bizonyságul szolgál, hogy nem vagyunk gyermek nemzet; 1848-i történelmünk bizonyságul szolgál, hogy nem vagyunk elaggott nemzet."
Ha tetszenek ezek a gondolatok, oszd meg másokkal is!
