Van kedvenc bögréd, amiből látszólag minden tea finomabb? Te is jobb kézzel szoktál a távoli dolgok után nyúlni? A legtöbben nem is gondolnánk, de a leghétköznapibb szokásaink nagy része az agyunk trükkös játékának eredményei. Ha kíváncsi vagy, hogyan és miért torzítja az agyunk a valóságot, akkor a lehető legjobb helyen jársz: cikkünkben ugyanis most néhány érdekes kérdésre adunk választ.
A szemünk megváltoztatja az ételek ízét.
Tanulmányok kimutatták, hogy a tányér/pohár színe megváltoztathatja az élelmiszerek ízét és illatát. Például a forró csokoládé jobban ízlik narancs vagy fehér színű pohárból, az eper puding íze pedig gazdagabb, ha fehér tányéron tálaljuk, és nem sötéten. Ez az egyik oka annak, hogy az embereknek kedvenc poharaik és tányérjaik vannak.
A jobb kezünket hosszabbnak hisszük, mint a balt.
Tanulmányok azt mutatják, hogy a jobb kezes emberek néhány centiméterrel hosszabbnak érzik a jobb kezüket. Ez az oka annak, hogy ha valami távoli dolog után kell nyúlnunk, akkor automatikusan a jobb kezünkkel próbálkozunk. A bal kezes emberekre azonban ez nem igaz, ők mindkét kezüket egyforma hosszúnak tekintik, nem tesznek különbséget közöttük.
A jövőbeli énünket egy teljesen más személynek tekintjük.
Valószínűleg számodra is ismerős a szorongás érzés, amit egy fontos esemény előtt érzünk. De miért éljük át ezt az érzést? Ennek oka, hogy amikor egy jövőbeli eseményre gondolunk, akkor az agyunk egy olyan ember helyébe képzeli magát, akit nem ismerünk. Úgy érzi, hogy valaki más fogja kezelni a problémáinkat és ebből kifolyólag nem biztos, hogy képes lesz majd kezelni a felmerülő helyzeteket. Pedig az esetek 99%-ában végül teljesen simán megy majd minden.
A sikereink néha csak a különböző bánásmódnak köszönhetők.
Egy két embercsoporton végzett tanulmány érdekes eredményt mutatott. A két csoport tagjait diétára fogták, majd az első csoport tagjait alaposan megdicsérték az elért eredményeik miatt, a második csoport tagjait viszont nem. Ezután választaniuk kellett: alma vagy csokoládé. A megdicsért csoport 85%-a választotta ajándékként a csokoládét, míg a második csoportból csak az emberek fele választotta az édességet.
Az agyunk néha még a legszembetűnőbb változásokat sem veszi észre.
A jelenségnek neve is van: figyelmetlenségi vakság. Ez az agy egyik védelmi mechanizmusa, ami lehetővé teszi, hogy ne kelljen minden információra egyidejűleg figyelnünk. Például, ha rövid ideig nézünk egy fényképet, majd egy pillanatra másra koncentrálunk, és ezután újra megnézzük a képet, akkor még a legszembetűnőbb változásokat sem leszünk képesek észrevenni.
Az alacsony önértékelésünk miatt szebbnek látunk másokat.
Ha egy személy (nemtől függetlenül) elégedett a saját testével és szereti magát, akkor másokkal is sokkal realisztikusabban bánik. Ha valaki aggódik és elégedetlen magával, akkor hajlamosabb szebbnek látni másokat, mint amilyenek valójában.
Az agyunk nem tesz különbséget a valóság és a fantázia között.
Az agy ugyanolyan reakcióval reagál arra, amit gondolunk, mint amit csinálunk. Ezek a kémiai reakciók a testünkön belül mennek végbe, függetlenül attól, hogy a helyzet valós, vagy csak képzeletbeli. A tudósok kísérletet végeztek, amiben emberek egy csoportját arra kérték, hogy zongorázzanak, a másik csoportot pedig, hogy képzeljék el, hogy zongoráznak. A két csoport testében lezajló kémiai reakciók azonosak voltak.
Forrás: brightside.me
