A Policy Agenda a 2017. évi személyi jövedelemadó adatbázis alapján bemutatta, hogy milyen mértékű béregyenlőtlenség van a munkajövedelemmel rendelkező körében. A dolgozó társadalom jövedelem szerinti felső 10 százalékának bruttó keresete annyi, mint az alsó 65 százaléké együttvéve. A mostani elemzésben megvizsgáljuk az adókedvezmények hatását a jövedelmekre.
Adórendszer működése
A tavalyi évben az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összértéke 12 443,6 milliárd forint volt. Az összeg 92 százaléka munkaviszonyból származó bérjövedelem. Ebből az összevont adóalapba tartozó jövedelemből négy módon lehetett adóalapot csökkenteni, vagy adókedvezményt igénybe venni:
- első házasok kedvezménye;
- családi kedvezmény (gyermekek után járó támogatás);
- súlyos fogyatékosság miatti kedvezmény;
- mezőgazdasági őstermelői kedvezmény.
Az tudjuk, hogy az egykulcsos adórendszer következtében akik jól keresnek azok is, arányaiban ugyanannyit adóznak, mint akik rosszul. Azaz
a felső 10% munkajövedelme után alapesetben ugyanúgy 15 százalékot adózik személyi jövedelemadóban, mint az "alsó" 65%, akik összesen keresnek annyit, mint a legjobban keresők.
Ez a rendszer azt is eredményezi, hogy konzerválódik a béregyenlőtlenség.
Az adókedvezmények hatása
Megvizsgáltuk az adókedvezményeket az alapján, hogy összegüket tekintve hogyan oszlanak el a dolgozói társadalomban. A legnagyobb, és legszélesebb kört a családi adókedvezmény érinti. Ugyanakkor
a családi adókedvezmény nem a "szegények" támogatását jelenti, hanem a tehetősek helyzetbe hozását.
Ha csak azokat nézzük, akik 2017-ben rendelkeztek munkajövedelemmel és őket tíz egyenlő létszámú csoportra osztjuk jövedelmük nagysága alapján, akkor a gyerekek után járó adókedvezmény eloszlásából ez pontosan látszik:
A munkajövedelem alapján a felső 10 százalékban lévők összesen annyit tudtak leírni adójukból, mint az alsó 48% együttesen. Másképpen kifejezve 54 milliárd forintot kaptak a "gazdagok" gyermekeik után, ezzel tovább növekedett a bérolló.
Az adatok azt mutatják, miközben a dolgozói társadalom - munkajövedelem szempontjából - alsó felébe tartozók 24 százaléka tudta a gyerekek után járó kedvezményt valamilyen mértékben igénybe venni, a felső 10 százalékba tartozók esetén ez az arány 38% volt.
Korábban írtunk arról, hogy az adókedvezmény jelentős részét igénybe sem tudták venni a családok:
Külön érdekesség, amely a házasságkötési kedv és a jövedelem kapcsolatát is jól mutatja, hogy még az első házasok adókedvezményét is leginkább a tehetősebbek tudják igénybe venni. Az így visszaosztott pénznek a 19 százaléka kerül a felső 10 százalékhoz, míg a dolgozói társadalom alsó 50 százaléka a kedvezmény csupán 28 százalékát kapja. Azaz arányaiban még az első házasság támogatása is inkább a nagyobb jövedelműeknél jelentkezik érezhető hatással.
A gazdagok a nyertesek
A magyar bérrendszer rendkívül torz, még a környező országokhoz képest is. Összefoglalva a legfontosabb jellemzőket:
- a mediánbér az átlagbér 74 százalékát tette ki (2016. évi adat);
- mindösszesen 2,8 millió főnek van éves szinten legalább a nyolcórás minimálbért elérő munkajövedelme;
- a dolgozói társadalom legjobban kereső 10 százaléka annyit pénzjövedelemhez jut egy évben, mint az alsó 65%;
- a főállásban dolgozók munkajövedelme alapján is komoly torzulás van, hiszen ott is a felső 5% jövedelme az alsó 40%-ét teszi ki. (2016. évi adat).
Mindezekhez hozzáadódik az az adórendszer, amely - bár a magyar béradatok a környező országokhoz képest is torzak - a viszonylag merev egykulcsosság miatt még inkább megtartja az egyenlőtlenséget. A növekvő egyenlőtlenséget pedig az adókedvezmények még növelhetik is.
A dolgozói társadalom felső jövedelmi 10 százaléka a többséghez képest magasabb keresetéhez további kb. 60 milliárd forintot kap vissza az összes adókedvezményen keresztül. Összehasonlítva a dolgozói társadalom közepén lévőkkel (az 5. tizedével), ott a kedvezmény értéke 22 milliárd forint, csupán harmada az előbbinek.
A témába vág:
Kiemelt kép: MTI / Komka Péter
