A január-márciusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 173 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt, 0,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.
Márciusban mintegy 56 ezren veszítették el az állásukat, közülük 54 ezren gazdaságilag inaktívvá és 2 ezren munkanélkülivé váltak
- írja az MTI a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett jelentése alapján.
A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot csak részben érintették, így hatásai a közölt munkanélküliségi adatokban kevésbé markánsan jelennek meg - írta a KSH. Vagyis a járvány miatt elbocsátottak a következő, júliusi adatsorban fognak megjelenni, akkorra láthatjuk pontosabban, hogy milyen hatásai voltak a koronavírusnak a munkaerőpiacra.
A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 11,4 százalék volt. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,4 százalék, az 55-74 éveseké 2,2 százalék volt - közli az MTI.
Hozzáteszik, a munkanélküliség átlagos időtartama 10,4 hónap volt, a munkanélküliek 29,8 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított. A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 92 ezer, a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal magasabb, 3,6 százalékos volt. A nők esetében a munkanélküliek száma 81 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal 3,9 százalékra emelkedett.
Budapestet jellemezte a legkedvezőbb foglalkoztatási helyzet, ahol a foglalkoztatási ráta 74,3% volt, a legjelentősebben, 1,0 százalékponttal, 73,7%-ra Nyugat-Dunántúlon növekedett az értéke. A legnagyobb mérséklődés Dél-Dunántúlon volt, a foglalkoztatottak aránya 3,1 százalékponttal, 62,5%-ra csökkent, és ebben a régióban volt a legalacsonyabb az értéke - írja a KSH.
