A Patricia Martínez-Garzón, a potsdami GFZ Német Földtudományi Kutatóközpont munkatársa által vezetett csapat egy friss tanulmányban részletesen beszámolt a földrengésről - írja a National Geographic. A legtöbb földmozgással ellentétben a törökországi esemény során nem hirtelen, hanem kifejezetten lassú elmozdulás történt a törés mentén. Mivel az efféle földmozgások nem bocsátanak ki pusztító szeizmikus hullámokat, ezért az esemény körül élők nem érzékelik őket.
Nevezhetjük őket fantomrengésnek
- nyilatkozta Martínez-Garzón.
Az efféle eseményeket csak a közelmúltban, a 2000-es évek elején fedezték fel. Az ilyen földmozgások során hatalmas mennyiségű energia szabadul fel, igaz, az egyenletesen oszlik ez az esemény ideje alatt, így nem okoz felszíni rezgéseket.
Bár az 50 napos törökországi földmozgás lassúnak tűnhet, ennél jóval hosszabb eseményekről is tudni: a leglassabb rezgés például 9 évig tartott Alaszkában. Az efféle földmozgásokat a hagyományos eszközökkel nem lehet mérni, a kutatók ezért egyéb technikákat, például a földfelszín változásait mérő GPS-állomásokat szokták segítségül hívni.
A lassú rengések meglehetősen gyakoriak, de többnyire ártalmatlanok.
Mivel a hasonló eseményeket csak bő egy évtizede ismeri a tudomány, ezért még meglehetősen sok a kérdés kialakulásukkal és természetükkel kapcsolatban. Éppen ezért a törökországihoz hasonló földmozgások vizsgálata kiemelten fontos, már csak azért is, mert nem lehetetlen, hogy a lassú rengések súlyosabb eseményeket is képesek előidézni.
Kiemelt fotó: iStock
