Benkő Tibor honvédelmi miniszter szerdán benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításáról szóló javaslatot. A több törvény módosításáról szóló javaslat többek között a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség irányításának szétválasztásáról rendelkezik, de a szervezeti átalakításokon túl rögzíti az önkéntes tartalékos szolgálatvállalás ösztönzését, valamint bevezeti az úgynevezett honvédelmi veszélyhelyzet fogalmát. A javaslat elfogadása esetén január elsejével lép hatályba.
A parlament honlapján közzétett javaslatban Benkő Tibor kiemelte: az új típusú kihívások szükségessé teszik az irányítás és a vezetés szétválasztását, a közigazgatási és a katonai feladatok markáns elkülönítését. A javaslat a Honvéd Vezérkar Honvédelmi Minisztériumból történő kiszervezésével összefüggésben meghatározza az új irányítási és vezetési rend közjogi kereteit. Ennek lényege, hogy a miniszter csak irányítaná a Magyar Honvédséget, a Magyar Honvédség parancsnoka pedig vezetné.
Ezzel elválna az irányítás és a vezetés, a Magyar Honvédség katonai vezetése kiválna a HM-ből, a Magyar Honvédség felső szintű vezető szerveként önálló honvédségi szervezetként létrejönne a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ennek nyomán a HM nem lenne a Magyar Honvédség része, tisztán központi államigazgatási szervként működne, és a miniszter irányítást gyakorolna a Magyar Honvédség felett.
A javaslat tartalmazza többek között a hivatásos állományba kerülés szabályainak rugalmasabbá tételét, az úgynevezett kirendelés intézményének megteremtését. A szervezeti átalakítással összefüggésben pontosítják a Magyar Honvédség személyi állományára vonatkozó szabályozást is, új kategóriaként jelenne meg a honvédelmi alkalmazott.
A kiképzett tartalékos állományt pedig kibővítenék a katonai tanintézetben hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti szolgálatot teljesítő férfiakkal. Ezen felül az önkéntes tartalékos szolgálatvállalást a honvédelmi szolgálati díj kiterjesztésével, valamint részükre pótlék megállapíthatóságának törvényi megalapozásával kívánják ösztönözni.
A javaslat rögzíti azt is, hogy a honvédelmi bírság jogintézményével kívánják a "jogkövető magatartásra sarkallni" a honvédelmi adatkezelésben érintetteket. A honvédelmi bírság kiszabására például a törvényjavaslatban nevesített honvédelmi feladatok végrehajtásának elmulasztásával, késedelmes teljesítésével összefüggésben a fővárosi és a megyei kormányhivatal lenne jogosult.
A honvédelmi miniszter kitért arra is, hogy
figyelembe kell venni a Magyarországra is jellemző, a születésszám csökkenéséből adódó népességfogyást, amely a hadköteles korú férfiak számának folyamatos csökkenését eredményezi. Emiatt tíz évvel, 50 évre növelnék a behívhatósági korhatárt. Ezáltal megközelítőleg 850 ezer emberrel növelnék a hadkötelezettség alapján behívhatók számát.
Benkő Tibor kiemelte továbbá, hogy az elmúlt években jelentősen megváltozott biztonsági környezetben az új típusú kihívások egyértelműen szükségessé tették az államok védelmi szabályozásának újragondolását. Mint kifejtette: az elmúlt években új jelenségek jelentek meg - mint például a hibrid hadviselés - amelyek kihasználják az államok védelmi szabályozásának gyengeségeit, illetve a korábbi biztonsági környezethez igazított kötöttségeit.
Ezért szükséges, hogy Magyarország is felkészüljön az új típusú "szürke zónás" kihívások hatékony kezelésére a szabályozás terén is. Ezt a célt szolgálja a honvédelmi veszélyhelyzetre vonatkozó javaslat, amely egy béke idejű, szélesebb körű, illetve az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodó rugalmasabb felhatalmazást kíván biztosítani a kormány számára a válságok kezelésére való felkészülés, illetve az eszkaláció elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében.
