Tóth László, a Magyar Judo Szövetség (MJSZ) elnöke tavaly október végén, a budapesti Grand Slam-verseny zárónapján jelentette be, hogy az eredetileg 2022-re hazánknak ítélt világbajnoki rendezési jogot a Nemzetközi Judo Szövetség (IJF) kérésére 2021-re előrehoznák. Mivel erre a kormány is elvi áldását adta, június 3-ától a tokiói ötkarikás játékokra is kvalifikáló vb-t rendez Magyarország.
A kormány még 2019. június 25-i határozatában döntött a 2022-es budapesti cselgáncs-vb támogatásáról, ennek függvényében kapta meg a rendezési jogot hazánk egy hónappal később. A határozat szerint
- 2020-ban a rendezési jogdíjra 3 millió amerikai dollárnak megfelelő forint, és rendezési költségre 155 millió forint,
- 2021-ben a jogdíjra újabb 3 millió dollár, és rendezésre további 285 millió forint,
- míg 2022-ben jogdíjra még 2 millió dollár, rendezésre 3,2 milliárd forint biztosításáról rendelkezett.
Vagyis 2019-ben a szövetség által leadott költségvetés-tervezet alapján a kormány elfogadta, hogy mintegy 8 millió dollár és 3,645 milliárd forint, összességében valamivel több mint 6 milliárd forint lesz szükséges 2022-ben egy cselgáncs vb-rendezéshez. Ezt a meglepően nagy összeget egy olyan, hét napon át tartó versenyre kérte az MJSZ, amelynek lebonyolításához építési beruházásra nincs szükség.
Négy év alatt duplájára hízott a költségvetés
A cselgáncs-világbajnokságok rendezési költségeinek összehasonlítására találunk hazai és nemzetközi példát is. Az MJSZ alig négy éve rendezett nagy sikerű vb-t Budapesten, a Papp László Arénában Orbán Viktor miniszterelnök mellett a szintén nagy sportbarát, fekete öves cselgáncsozó Vlagyimir Putyin is megjelent.
Kapcsolódó
Putyin, az érzelmes harcos nem felejt
Az orosz államfő gyermekkora óta kapcsolatban áll a küzdősporttal, illetve azokkal az emberekkel, egykori edzőtársakkal, akiket még akkor ismert meg. Nem meglepő: igen sokra vitték.
Az állam természetesen a 2017-es eseményre is biztosított támogatást:
- 5 millió dollárt jogdíjra (ezek szerint ez emelkedett 3 millió dollárral),
- illetve 1,231 milliárd forintot rendezésre.
A két támogatási tétel összege nemhogy a 2017-es, de még a dollár jelenlegi árfolyamán sem éri el 2,8 milliárd forintot, azaz négy év alatt megduplázódott a költségvetés.
A 2021-es vb-t eredetileg Bécs rendezte volna. Az insidethegames.biz szerint az osztrák kormány jelentősen kevesebb, mintegy 12 millió eurós (4,4 milliárd forintos) összköltségvetéssel számolt, és a sportért is felelős Heinz-Christian Strache miniszterként annak is csak a felére vállalt garanciát a kabinet nevében. Ha tényként kezeljük, hogy nekik is 8 millió dollár a jogdíj, úgy a 3,645 milliárd forint hazai rendezési költséghez képest az osztrákok maximum 4 millió euróból, azaz 1,45 milliárd forintból összedobták volna a világbajnokságot.
Ez kétmilliárd forinttal kevesebb a magyar szövetség által elképzelt rendezési költségnél.
Miért 2021-ben rendezünk, miért nem 2022-ben?
Az is érdekes, hogy miért nem az eredetileg elnyert 2022-es időpontban, hanem az idén, a tokiói olimpia előtt hét héttel rendezünk világbajnokságot. Egyfelől az annak idején az osztrák alkancellári tisztet is betöltő Strache azóta dicstelenül távozott a hatalomból: egy 2019 májusában napvilágot látott, 2017-ben rögzített felvételen a politikus egy, magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe állami megbízásokat ígért. Strache a leleplezésből kerekedett belpolitikai botrány miatt lemondott. Hans-Paul Kutschera, az Osztrák Judo Szövetség elnöke attól tartva, hogy ezek után nem tudják előteremteni az IJF borsos jogdíját és a rendezési költségeket, visszamondta a bécsi vb-szervezést.
Az osztrák főváros helyére Taskent ugrott be, ám tavaly a koronavírus-világjárvány miatt borult a nemzetközi versenynaptár, márciusban megszületett a döntés a tokiói olimpia 2021-re halasztásáról, elmaradt cselgáncs-vb is, és mindez arra késztette az IJF vezetését, hogy a 2021-es versenynaptárat újragombolja.
Az MJSZ egy hosszabb nemzetközi versenyek nélküli időszakot követően tavaly októberben rendezett először egy úgynevezett buborék Grand Slamet Budapesten. Azért buborék, mert a versenyzőkre, a velük érkező edzőkre, versenybírákra és minden szervezőre különleges biztonsági előírások vonatkoztak. A kormányrendeletnek megfelelően a külföldi sportolók, sportvezetők csak negatív PCR- teszttel utazhattak Magyarországra, elzárták őket a külvilágtól, a verseny előtt és alatt is folyamatos tesztelésen esett át mindenki.
A budapesti Grand Slam kiváló mintaversenynek bizonyult. A szövetségtől kapott információ szerint fővárosunkban tavaly októberben 61 ország 405 cselgáncsozója állt tatamira, ez kicsit több mint a fele egy átlagos vb versenyzői létszámának.
Az MJSZ 350 millió forint állami támogatás segítségével bonyolította le az eseményt, ez az összeg a tizede sincs a 2019-es kormányhatározatban garantált vb-támogatásnak, miközben a lebonyolítás tekintetében a két esemény nem sokban különbözik egymástól.
A sport- és járványszempontból sikeres, összesen egy pozitív koronavírus teszttel záródó Grand Slam után a nemzetközi szövetség fel is vetette, mi lenne, ha a 2022-re tervezett budapesti vb-t előrehoznák 2021-re, és az üzbégeknek adnák a 2022-es világbajnokságot.
Elengedett alkupozíció?
Normál esetben, amikor éppen nincs világjárvány, a 204 tagállammal rendelkező IJF világbajnoksága az egyéni olimpiai sportágak közül az egyik legnagyobb esemény. Ezt az átlagos olimpiai sportágaknál jóval népesebb vb-mezőny és magasabb rendezési jogdíjösszeg is mutatja. 2019-ben 828 dzsúdós állt szőnyegre a tokiói vb-n, a 2017-es budapestin 126 ország 728 versenyzője indult.
Idén azonban a Magyar Judo Szövetség egy olyan világbajnokságnak ad otthont,
- amely bár vitathatatlanul jelentős sportesemény, mégiscsak az év fő versenye, a tokiói olimpiai előtt hét héttel kezdődik, ami nem a legszerencsésebb időpont,
- ráadásul úgy kell megszervezni, hogy közben jó eséllyel benne leszünk még a járványban.
Emiatt prognosztizálhatóan se közönséggel, se jelentős reklámbevétellel nem számolhat az MJSZ (akárcsak a tavaly októberi Grand Slam alkalmával).
Az ember azt hinné, mindezen érvek ismeretében az MJSZ remek alkupozícióba került, ügyesen tárgyalt az IJF-fel, és jelentős engedményeket ért el, ha másban nem is, de a jogdíjköltség terén. Megkérdeztük a hazai szövetséget, próbáltak-e alkudni, ha nem, miért nem, ha igen, miért nem jártak sikerrel.
Nagy György főtitkártól azt a választ kaptuk:
A jogdíj meghatározása az IJF vezető testületeinek a feladata.
A szövetség vezető tisztségviselője tájékoztatott arról is, hogy ellentétben például a labdarúgással, ahol az UEFA televíziós jogdíj- és reklmámbevételeiből jelentős mértékben hozzájárul a Magyar Labdarúgó Szövetség nyári Eb-rendezésének költségeihez, az IJF a 8 millió dolláros jogdíjért cserébe semmit nem ad, csak
a verseny megrendezésének a jogát.
Úgy tűnik, idén 5,3 milliárdot költünk a vb-re
A kormány mindezek ismeretében idén március 5-ei határozatában arról rendelkezett, hogy előrehozza a 2019-ben jóváhagyott forrás ütemezését, és módosítja az összegeket. Az állam
- a 8 millió dollár jogdíjat továbbra is állja, viszont rendezésre a 3,645 milliárd helyett "csak" mintegy 2,9 milliárd forintot ad.
- Továbbá a forrás elköltését nem a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Kft.-re (NSÜ) bízza az MJSZ közreműködésével, hanem fordítva.
Kikértük a világbajnokság részletes költségvetési tervét is, azt, ami alapján a kormány e célzott támogatást jóváhagyta. Nagy György kérésünkre az alábbi, a 2021-es naptári évre vonatkozó keretszámokat osztotta meg:
A szövetségtől kapott adatokból kitűnik, hogy míg a kormány továbbra is 8 millió dollárt (2,48 milliárd forintot) biztosít jogdíjra, addig az MJSZ idei vb-költségvetésében mintegy félmilliárd forinttal kevesebb, csak 1,949 milliárd forint (6,28 millió dollár) szerepel. A szövetségtől kapott információ szerint ez azért lehet, mert az NSÜ a 2019-es és 2021-es kormányhatározat között már költhetett a vb-re.
A világbajnokságra elköltött végösszeg megismerése miatt ezért fontos lenne tudni azt is, hogy az állam a vb címén pontosan mennyi pénzt folyósított a két rendezésre kijelölt sportszervezetnek a rendeleteivel. Ennek érdekében levélben fordultunk a Pénzügyminisztériumhoz és az Emmihez, választ azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.
Jelen tudásunk szerint tehát a magyar állam csak idén legkevesebb 5,3 milliárd forinttal támogatja a hétnapos eseményt.
Adódik a kérdés, kinek és miért annyira fontos a cselgáncs-világbajnokság, hogy ennyi közpénzt költsünk rá. Az MJSZ főtitkára szerint: "Minden sportbarátnak, sportot szerető civilnek, sportról tudósító médiaszakembereknek, a 204 tagállam több mint tízmillió versenyzőjének, hiszen mindannyian élmény és feladat nélkül maradtunk a lezárások okán". Hozzátette,
az IJF világranglista pontszámítási szabályait figyelembe véve a felnőtt világbajnokságon lehet a legtöbb olimpiai kvalifikációs pontot szerezni. Ezáltal az utolsó kvalifikációs versenyen könnyen kvalifikálhatja magát egy versenyző, illetve könnyen ki is eshet a kvótás helyről.
Évről évre növekszik a hazai rendezésű vb-k költségvetése
A cselgáncs vb-hez képest aprópénz a 2018-as birkózó-világbajnokságra biztosított állami forrás, amely eredetileg alig 3 millió svájci frank jogdíjról és 1,2 milliárd forintról szólt. Azonban a Magyar Birkózó Szövetség 2018-as közhasznúsági jelentésében végül 3,270 milliárd forint tüntetett fel a vb kapcsán közhasznú működésre kapott állami támogatásként. Ez az összeg nagyjából a hatszorosa annak, amiből a szövetség 2013-ban minden idők legjobb világbajnokságát rendezte meg, de csak a fele a júniusi cselgáncs-világbajnokságnak.
A kormány az olimpiai sportágak tekintetében eddig magasan a 2017-es vizes-világbajnokságra fordította a legnagyobb összeget. Igaz, ott a végül 100 milliárd forintot is jelentősen meghaladó költségvetés tételei összemosódtak az uszodaépítés-, a rendezés- és az egyéb építési beruházások (sportuszoda, Komjádi-uszoda, a Margitsziget, az Árpád híd pesti csomópontja, a kerékpároshíd és így tovább) költségeivel.
Kapcsolódó
Hatszor annyi közpénzt költöttek a birkózó-vb-re, mint öt éve
2013-ban 329 millió forint kiemelt állami támogatást kapott a világbajnokság, az idén 1,8 milliárdot. Az irdatlan kiadásnövekedés okainak jártunk utána.
