400 túlóra: a Lidlnél bevállalnák, a Tesco még nem döntött

A kereskedelemben jelentős a munkaerőhiány, kapóra jöhetnének a rabszolgatörvény elfogadásával elérhető plusztúlórák. Kíváncsiak voltunk, mennyire hozta lázba a multi boltláncokat a lehetőség, hogy januártól akár évi 400-ig is ki lehet tolni a túlórák számát, illetve három évesre nyújtani a munkaidőkeretet. Miközben a szakszervezetek igyekeznek rábírni a cégeket, hogy ne éljenek a rabszolgatörvény adta lehetőséggel, és a Magyar Idők már arról cikkezett, hogy a Tesco lehet az első multi, amelyik erről megállapodást is köt, a 24.hu talált olyan társaságot, amelyik bevállalhatónak tartja a 400 túlórát. Igaz, csak akkor, ha a dolgozó írásban igényli ezt.

A Lidl nyitott a plusztúlórákra

A körkérdéseinkre adott válaszok alapján vegyes a kép, de a többség úgy nyilatkozott, hogy nem fog élni a rabszolgatörvény nyitotta lehetőséggel. A Lidl Magyarországnál az éves átlagos túlóraszám 2018-ban 55 óra volt, tehát messze nem merítették ki a törvény adta lehetőségeket átlagban. Ehhez képest a német diszkontlánc engedi a 400 túlórát. De mint hangsúlyozták, kizárólag abban az esetben tervezik a maximális 400 túlóra jóváhagyását, amennyiben ezt a munkavállaló írásban igényli. Tehát mint fogalmaztak,

egyéni megállapodás alapján a vállalat biztosítja a 400 túlóra lehetőségét a munkavállalók számára 2019. január 1-től.

Az igénylés folyamatáról a munkavállalókat már 2018. december végén tájékoztatták. Ez azért érdekes, mert a szakszervezetek tartanak tőle, hogy egyes munkáltatók trükközhetnek:

A vállalat 2004-es magyarországi piacra lépése óta munkaidőkeretet alkalmaz. A szellemi munkakörökben kéthavi, míg a fizikaiknál háromhavi munkaidőkeret van náluk, és nem tervezik a rabszolgatörvény másik erősen vitatott elemének, a hároméves munkaidőkeretnek a bevezetését.

Nem, szó sem lehet róla

A válaszoló cégek közül az Ikea, a Spar, a dm is úgy nyilatkozott megkeresésünkre, hogy biztosan nem tervezik a 400 túlóra bevezetését. Indoklásukban is van némi átfedés.

Az IKEA kiváló munkaadó szeretne lenni, és foglalkoztatási irányelvükben rögzítik, hogy egyensúlyra törekednek az üzleti és a munkavállalói szükségletek között, a stabilitást szem előtt tartva.

Nem tervezik, hogy egyáltalán foglalkozzanak a 400 túlóra lehetőségével.

A Sparban 300 órás volt tavaly a túlórakeret az érvényben lévő kollektív szerződés szerint, amin nem terveznek változtatni. Nyilván, mert ez elég, még akkor is, ha mint elismerték, a munkaerőhiány miatt emelkedett a cégnél a túlórák száma. Négy hónapos munkaidőkerettel dolgoznak, ebben sincs változás.

A dm-nél a bolthálózatban és a raktárban is alacsony a túlórák száma, a Sparhoz hasonlóan szintén négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak a munkavállalók, általában a munkaidőkeret végén keletkezik a beosztásokból adódóan túlóra. A jelenlegi 250 órás túlórakeret elegendő, nagyon kevesen érik el ezt a számot a vállalatnál, így nem tartják szükségesnek a plusz 150 óra kihasználását a jövőben sem. A hároméves munkaidőkeretet biztosan nem vezetik be, mert ez csak kollektív szerződéssel lenne lehetséges. A vállalatnál azonban nincs kollektív szerződés.

Auchan: túlóra helyett jöhetnek a nyugdíjasok

Az Auchan nem mondta ki konkrétan, hogy elutasítják az új lehetőségeket, de válaszukból ez derül ki. Megfogalmazásuk szerint az a céljuk, hogy munkatársaik és vásárlóik érdekében kollégáikat elsősorban normál munkaidőben foglalkoztassák. A kiemelt kereskedelmi időszakokban pedig diákmunkásokat, nyugdíjas vagy kölcsönzött munkaerőt is igénybe vesznek áruházaikban. A jövőben is csak akkor terveznek túlórával, amikor azt a regionális munkaerő-piaci helyzet feltétlenül megkívánja, vagy ha munkatársaik erre igényt tartanak - jegyezték meg. Amivel azért mégis nyitva hagyták a lehetőséget.

A Tesco még hezitál

A Tesco a törvény alapján eddig rendelkezésre álló túlórakeretet országos átlagban nem használta ki (a Tescónál nincs kollektív szerződés, így 250 túlóra lehetett évente), de elismerték, hogy vannak olyan régiók és munkakörök, ahol a munkaerő-piaci helyzet miatt a túlóra elérheti a 250 órát.

A brit lánc hangsúlyozta továbbá, hogy a túlórát - havi munkaidő-elszámolás alapján - havonta fizetik ki, és a munkatársak érdekeit szem előtt tartva eddig sem éltek a törvény által megengedett 1 éves elszámolási lehetőséggel.

Kíváncsiskodtunk, vajon mikorra dönthetnek a szakszervezet kéréséről, hogy mondjanak nemet a túlóratörvény bevezetésére. Ezt még nem tudták megmondani, annyit írtak csak, hogy a Tesco január 7-én kapta meg a KDFSZ javaslatát, amelyet a vállalat tanulmányoz.

Már négy céggel tárgyal a KASZ arról, hogy ne vezessék be a rabszolgatörvényt

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete szerdán közölte, hogy a törvény aláírását követően egyeztetéseket kezdett a munkáltatókkal a konfliktus elkerülése érdekében, és már négy munkáltatóval megállapodás közeli állapotban vannak. Feltesszük, az egyik a Tesco lehet, de Karsai Zoltán elnök csak annyit árult el, hogy mind multik, és hogy hármójukkal szinte biztos a megállapodás. A szakszervezet célja olyan megállapodásokat kötni, amelyben a munkáltatók garantálják, hogy nem alkalmazzák a "rabszolgatörvény" néven elhíresült Munka Törvénykönyve módosításokat, illetve ha a munkavállaló szeretné a számára lehetővé tett további 150 órát felhasználni, azt a KASZ felügyeletével tehesse csak meg. Azért, hogy a szakszervezet meggyőződhessen róla, hogy a dolgozó valóban önkéntes alapon jelentkezett-e a 400 túlórára.