Roham indulhat jövőre a napelemekért, egyelőre azonban befékezett a piac, miután Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette, hogy jövő nyártól a háztartások számára 30-40 százalékos vissza nem térítendő támogatást tervez a kormány napelem-telepítéshez. Piaci hírek szerint sorra mondják vissza a megrendeléseket, arra hivatkozva, hogy megvárják a kilátásba helyezett támogatást. Szakértők szerint érdemes mihamarabb belefogni a projektbe, a minisztérium ugyanis már azt is bejelentette, hogy akik a támogatást igénybe veszik, azok számára megszűnik a jelenlegi, kedvező áramelszámolás.
A részletekről érdeklődtünk az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál, de cikkünk megjelenéséig nem reagálták a kérdéseinkre, így arra sem, milyen lesz az új elszámolási rendszer, anyagilag mit jelent ez majd azoknak, akik igénybe veszik a támogatást. Egyelőre annyit tudni, hogy a lehetőség nem lesz mindenki számára nyitva: csak hátrányos helyzetű térségekben, nagycsaládosoknak lesz elérhető a támogatás. A jelenlegi kedvező elszámolás pedig azoknak is megszűnik 2024-től, akik támogatás nélkül telepíttetnek háztartási napelemet. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnökével, Kiss Ernővel beszéltük át, mire számítson, akinek már van napeleme, illetve aki a közeljövőben szeretne.
Érdemes lesz 2023 végig belevágni
Ha a hétköznapi ember számára újdonság is, hogy változik az elszámolás, szakmai körökben nem okozott meglepetést, hogy a kedvezőbb, úgynevezett szaldóelszámolásra jogosultság megszerzésének lehetősége idővel megszűnik a háztartásoknál, és helyette bejön a bruttó elszámolás. (Jelenleg a megtermelt és a felhasznált áram mennyisége közötti különbséget számolják el. Ha többet fogyasztott a napelemes háztartás, azt ki kell fizetnie, ha viszont többet termelt, azt a fogyasztói árnál jóval olcsóbban veszik át tőle. Hogy az újfajta, kevésbé kedvező elszámolás mit jelent majd ehhez képest, azt ma még csak találgatják.) Mint Kiss Ernő elmondta, a változásról korábban több konferencián beszélt dr. Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár is. Ez amúgy egybevág az Európai Unió törekvésével, hogy minél inkább piaci viszonyok közé helyezzék a megújuló energiák termelését és értékesítését. A szaldóelszámolás ugyanis tulajdonképpen egyfajta támogatás, tehát piactorzító.
A tervek szerint 2023. december 31-e után már nem lehet új jogosultságot szerezni szaldóelszámolásra. Viszont aki addig megszerzi a jogosultságot, annak a minisztériumi bejelentés alapján megmarad. Érdemes lehet tehát 2023 végéig felszereltetniük a napelemet azoknak, akik már eddig is tervezték, és elő tudják teremteni a rá valót.
Szaldóelszámolással jó esetben nullás az áramszámla
A szaldóelszámolási jogosultság 50 kW teljesítményig a háztartási méretű napelemes kiserőművekre szerezhető meg, legkésőbb tehát 2023 végéig. A háztartási napelemes kiserőműveket alapvetően úgy tervezik, hogy a korábbi áramfelhasználás alapján fedezzék a villamosenergia-szükségletet és akár a fűtés-hűtés villamosenergia-szükségletét is.
A háztartási áramszámla tartalmazza az energiadíjat, a rendszerhasználati díjat, és egy kisebb tételt, a havi elosztói díjat. 2020-ban például az Elműnél
- az energiadíj 1320 kWh óra fogyasztásig 12,62 forint, felette 13,66 forint,
- a rendszerhasználati díj 15,9 forint,
a havi elosztói díj pedig 120,5 forint, és ezekre a díjtételekre még mind rájön a 27 százalékos áfa.
A napelemek beüzemelésekor új, úgynevezett ad-vesz mérőórát szerelnek fel, ami a fogyasztást és a hálózatba visszatáplált termelést is számolja. Ha jól tervezték meg a napelemes kiserőművet, akkor tehát ugyanannyit termel, mint amennyit a háztartás elfogyaszt. Szaldós elszámolásnál ebben az esetben "nullás" lesz az éves áramszámla, és csak az elosztói alapdíjat kell megfizetni, ami 1836 forint egy évre. A napelem megtérülési ideje 7-8 év, addigra dolgozza le az árát a nullás számlákkal - utána mondhatjuk csak, hogy ingyen termeljük az áramot.
Ha alultervezték a rendszert, vagy időközben megnőtt a család energiafelhasználása, akkor amennyivel kevesebbet termelünk, azt ki kell fizetni az éves elszámolásnál - az energiadíjat és a rendszerhasználati díjat is. Ha egy háztartás mondjuk 500 kWh-val fogyaszt többet, mint amennyit a napeleme termel, akkor ez nagyjából évi 20 ezer forint pluszkiadást jelent.
Amennyiben többlettermelés van, akkor arra a fogyasztó csak az energiadíjat kapja meg, ezzel egyenlő ugyanis az átvételi ár. Ha háztartásról van szó, aki nem áfaalany, áfa nélküli az átvételi ár. És mivel a rendszerhasználati díjak évről évre emelkedtek, az energiadíj (=átvételi ár) pedig ezzel párhuzamosan csökkent (összességében így nem változott az áram ára, rezsicsökkentés jeligére), így évről évre kevesebbet ért a túltermelés. 500 kWh túltermelés 2018-ban Elmű-díjszabással még nettó 7300 forintnyit, 2019-ben már csak 7 ezer forintnyit ért, idén pedig körülbelül 6300 forintot hozhat. És igaz ugyan, hogy a túltermeléssel kicsivel hamarabb térül meg a beruházás, de mivel feleannyit sem kapunk érte, mint amennyiért vesszük az áramot, nemigen éri meg túltervezni a rendszert.
Kuriózum a magyar szaldós elszámolás
Kiss Ernőtől megtudtuk, a világ nagy részében már most is bruttó elszámolás van - Magyarországon 2007 óta létezik a szaldós, ezzel támogatják a hazai napaelem-rendszerek telepítését. Úgy véli, mostanra annyira lecsökkent a napelemes rendszerek ára (főleg euróban), hogy e nélkül a rendkívüli támogatás nélkül is megéri a telepítésük. Ma már a világon a legolcsóbb villamosenergia-termelési módszer a napelemes. Viszont aki teheti, annak kétségtelenül érdemes kihasználnia a szaldóelszámolás lehetőségét, ameddig még lehet, mivel a kormány nyilatkozata szerint a megszerzett jogosultság megmarad. Bízzunk benne, hogy ez így is lesz - valószínűleg rendkívül népszerűtlen lépés lenne, ha ezen később változtatna az aktuális kormány.
Arra számíthatunk, hogy bruttó elszámolással kevésbé éri meg háztartási napelemet telepíteni, de hogy mennyire, az kérdéses, hiszen a jövőbeni átvételi árakat nem tudjuk. Így nehezebb lesz tervezni is. A szakember szerint egy biztos, nem valószínű, hogy a jövőben magasabb lenne az átvételi ár, ha továbbra is nagyon olcsón kapjuk a háztartási áramot.
Az okosmérőké a jövő
Külföldön nemzetenként változó, milyen tarifával történik a bruttó elszámolás, ám Kiss Ernő szerint amellett is megéri a háztartásoknak a napelemtelepítés. Igaz, Európában minden országban magasabb az energiadíj, mint nálunk, így a termelt áramért is többet kapnak a háztartások. Németországban okosmérőket szereltek fel, ami méri az áramirányokat is, és időszaktól függően különböző tarifákkal számol. Az okosmérők ösztönöznek arra, hogy a fogyasztók lehetőség szerint használják is fel a napelemmel megtermelt energiamennyiséget, a többlettermelést pedig a háztartás tárolja el, későbbi felhasználásra. Abban is segítenek, hogy az áramfogyasztás egy részét (például mosógép bekapcsolása) olyan időszakra időzítsék, amikor olcsóbb az áram. Az áramszolgáltatók már Magyarországon is okosmérőket szerelnek fel, ami a különböző tarifákat, a programozott fogyasztást, és a távoli leolvasást is biztosítja. Az MNNSZ elnöke abban bízik, 2023 végére mi is eljutunk odáig, hogy okosmérőket használjunk rendszerszinten, ami nálunk is optimalizálhatja az áramfelhasználást.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
