Elég nehéz a sorozatok hatalmas választékából egyet-egyet kiemelni, annyi jó széria készül évről évre.Akad azonban néhány olyan sorozat, ami kiemelkedik a többi közül, ami valamiért érdekes a számunkra vagy ami elképesztően népszerű lett, és sokan várják a folytatását. Ezek közül választottam ki párat.
Trónok harca befejező évad
Nem akartam nézni, nem olvastam a könyveket, de a párom kíváncsi volt rá, és bár az első percek nem kötötték le a figyelmemet sikerült a legelső résztől kezdve rácsúsznunk. Sokan azért nem fognak bele, mert csak legyintenek, hogy „Á, én nem szeretem a történelmi filmeket”, „Nekem nem jönnek be az ilyen kosztümös-kardos történetek” - pontosan így gondoltam én is annak idején.
Csakhogy amíg egy epizódot sem látsz belőle, addig nem is tudod meg, hogy nem olyan kosztümös, és nem úgy történelmi. Hogy ezek az alakok hús-vér emberek, akkor is, ha éppen varázslók, uralkodók vagy papok.
Összetett a jellemük, látni, miben jók, de látni azt is, miben kicsinyesek, földhöz ragadtak, mikor gonoszak és igazságtalanok – még a rokonszenves vagy éppen alapvetően pozitív szereplők is. George R. R. Martin hihetetlenül érdekes világot teremtett, egyfajta gigantikus és szerteburjánzó Gyűrűk ura parafrázist milliónyi szállal, helyszínnel, külön történetekkel az alaptörténetben.
Valamennyire még azt is lehetett látni, hogy nagyjából hová fut majd ki a történet
– aki figyelt azért a próféciákból és az első évadból már sejthette, hogy itt a sztori lényege a gyilok, cselszövevény, kaki és az ellene való, gyakran teljesen hiábavaló küzdelem. De azt már nem láthattuk, hogy a sorozat vége felé közeledve miként esik le a szépen hömpölygő eposz egy videojáték színvonalára, és hogyan maradnak el a filozofikus dialógusok, hogy a helyüket lebutított párbeszédek vegyék át.
Sajnálom, hogy az történt a sorozattal, mint a Boardwalk Empire-rel: az HBO nagy durranást akart, de az ember csak azért várja a túl hosszúra nyúlt széria végét, hogy most már varrják el az összes szálat egyszer s mindenkorra, és végre tényleg vége legyen.
Mikor jön? 2019 áprilisában
VIDEÓ: A Trónok harca 8. évadának első előzetese
A Stranger Things harmadik évada
Életem első olyan sorozata volt, amit egyhuzamban néztem végig, annyira lenyűgözött az abban teremtett világ és a cselekmény. Az első évadot – amiről akkor még ég nem lehetett tudni, hogy első, csak azt, hogy fent van Netflixen mind a 8 része – egy ismerősöm ajánlotta 2016-ban. Elkezdtem nézni, és nem tudtam, de nem is akartam abbahagyni.
Zseniális volt a főcím, a történet, imádtam, hogy gyerekek a szereplők, a sokféle korábbi filmből, popkulturális utalásból, képregényből, játékból, mítoszból összegyúrt, mégis saját, egységes és egyedi univerzum, az hogy több műfajt egyesít egyszerre, tetszettek a párbeszédek, a fordulatok,
de az is, hogy nem volt látványos-szirupos-érzelemes végső, happy endes összeborulás. Az egészre rádobott egy lapáttal a zene.
Ez volt az a sorozat, amit az egyik ismerősöm a tinédzser gyerekeivel nézett végig, mert mindannyiuknak nyújtott valamit. A második évad – amit két nap alatt daráltam le – kissé megbicsaklott az előzőhöz képest. Tetszett a felütés, hogy nem pontosan ott és úgy folytatták a Duffer-testvérek, mint ahol az előző évad zárult, és érdekes volt, ahogyan új szereplőket vontak be a történetbe. Ami Eleven külön kis útjainál és kalandozásainál sokkal jobban kilógott, az Billy és Max alakja volt. Semmi érdemlegeset nem tettek hozzá a cselekményhez, és nem is nagyon volt mit eljátszaniuk. Mindketten elnagyoltan felvázolt, papírmasé figuráknak tűntek a többiek mellett, erőltetett párbeszédekkel és színészi játékkal.
A harmadik évadot azért is várom, mert szeretném látni, mit lehet még kihozni ebből a furcsa univerzumból, a misztikumból, a szereplőkből. Ki hová, illetve meddig juthat el? Merre csavarodnak/kavarodnak a szálak? Mi lesz benne a legütősebb?
VIDEÓ: A 3. évad előzetesének teasere:
Mikor jön? 2019 július 4-én.
Stranger Things
JULY 4
Az Elfeledve második évada
Én nagyon megszerettem a butácska, primkó és szórakoztató krimisorozatban, a Castle-ben Stana Katicot, aki Kate Beckett nyomozót alakította. Emiatt keltette fel az érdeklődésemet az AXN-en az Elfeledve.
Ennek a történetnek a főszereplője egy FBI ügynök, Emily Byrne. A nő sorozatgyilkos után kutat, amikor eltűnik, és csak hat évvel később találják meg, amikor már halottnak nyilvánították. Nyilván abból a közhelyes szituációból indul ki az Elfeledve, hogy az eltelt évek alatt a nő családja hogyan lépett át rajta és az elvesztésén (pont, mint ami Az utolsó zsaru című német film főhősével történik) és abból, hogy miként próbálja újra felépíteni magát és a történetét az eltűnésének idejére nem is emlékező nyomozó (ez a szál pedig A felejtés béréből és a Mementóból ismerős.)
Az Elfeledve – hála Istennek – szakít a CSI Miami helyszínelők vagy épp a Castle "Barbie baba nyomozásaival" és a vérben úszó áldozatokat és hűdegonosz gyilkosokat ellenpontozó cukimukiskodással és jópofizással.
Ez nem a színes képkockákon kifogástalan kosztümben, karcmentes napszemüvegben dolgozó rendőröket és hasonlóan jóvágású mellékszereplőket felvonultató sorozat. Itt akad sötétség és rejtély is. Bár nem bonyolítanak túl benne semmit – szerintem. A készítői azt ígérik, a második évad még fenyegetőbb lesz, még veszélyesebbnek bizonyul az, amire Emily rábukkan. Úgy legyen!
Mikor jön? Pontos dátum még nincsen.
VIDEÓ: Az első évad magyar előzetese
