3,792 milliárd forintos tartozást mutatott a Magyar Tenisz Szövetség átvilágítására kijelölt pénzügyi biztos, Fekete Miklós jelentése, amelyről elsőként az Index számolt be. A teniszszövetség ugyanakkor lapunknak küldött válaszában azt tudatta: ennyi az adósság mértéke, ám ennek nettó költségvetési hatása "csak" 2,4 milliárd forint.
Kik állnak sorba a pénzükért?
A jelentés részletezése szerint az idén március 31-ig 1,06 milliárd forintos szállítói tartozást halmozott fel a Szűcs Lajos elnök, fideszes országgyűlési képviselő és a február 7-én posztjáról leváltott Richter Attila főtitkár irányítása alatt álló szövetség.
Az MTSZ 42 támogatott versenyzőjének nem fizetett ki mintegy 87 millió forintot, ahogy munkavállalói felé is van majd' 70 millió bértartozása.
A szövetségtől az EBX-IMG 120,5 millió forintnyi kártérítést követel a februári, Budapestre tervezett, állami támogatással nem rendelkező WTA-torna lemondása miatt. Ugyanennek az amerikai cégnek 2021-re és 2022-re is van szerződése az MTSZ-szel, így a következő két évi WTA-tornák várható lemondása miatt a pénzügyi biztos jelentése szerint további 1,675 millió dollár kétharmada, azaz körülbelül 368 millió forint jár nekik.
500 ezer euróért, azaz 180 millió forintért áll sorban az Emotion Gmbh is, amellyel arra szerződött az MTSZ, hogy 2019 és 2020 júniusában megrendezhesse a wimbledoni Grand Slam-tornát megelőző egyik füvespályás női teniszversenyt Budapesten. Ez fantomtorna marad, 2019-ben nem volt, 2020-ban nem lesz verseny, ahogy alighanem nemzetközi versenyre alkalmas füvespályás létesítmény sem lesz soha idehaza.
Újabb teniszőrület: a szövetség összekeveri Budapestet Wimbledonnal
Egy füves pályás verseny Budapestre hozása érdekében tett lépéseket a Magyar Tenisz Szövetség. Magyarországon egyetlen füves teniszpálya sincs, így a rendezés irtózatos költséggel járna, és kormánygarancia sincs rá. A szövetség titkolózik és adatvédelmi incidenst emleget.
Ám a markukat tartó külföldi cégek sorának ezzel még nincs vége. A listán szerepel egy Business Network Inetrnational nevű cég is 180 millió forintos szerződés szerinti teljesítetlen kötelezettségvállalással.
Legtöbbet az EMMI követeli
Ha ez nem lenne elég, a legfurcsább problémát az veti fel, hogy az MTSZ-nek az Emberi Erőforrások Minisztériuma felé is van mintegy 510 millió forintnyi 2016-18-as évekre megállapított visszafizetési kötelezettsége is az állami támogatások után. Ezen kívül - mivel a tárca apparátusa a magyar sportból beérkező gigantikus mennyiségű pénzügyi elszámolásokat létszámánál fogva képtelen időben feldolgozni - szerepel a kimutatásban további 612 millió forint, amely a 2018-19-es évekre kötött állami támogatási szerződésekre becsült visszafizetési kötelezettség. Így az Emmi, pontosabban a magyar állam a legnagyobb tartozástétel követelője.
Mindez azért érdekes, mert a kormány és a sportért felelős szakállamtitkárság a maga korlátai között - direktben egyik sem szólhat bele egy kiemelten közhasznú szervezet működésébe - többször jelezte már az MTSZ felé, hogy gazdálkodási problémákat lát.
- Az első figyelmeztető pofont akkor kapta a szövetség, amikor a kormány 2018 decemberében a Vasast választotta szakmai partnernek a központi teniszcentrum létrehozásához az MTSZ helyett.
- A második 2019 februárjában érkezett, amikor a kormány határozatában elvette a rendezői jogot a kiemelt tenisztornák rendezése kapcsán az MTSZ-től.
Ugyanakkor érdemi változás nem érződött a szövetség munkájában.
Mit tesz a szövetség?
Szűcs Lajos nyilvánvalóan tisztában van szövetsége elképesztően súlyos anyagi gondjaival, amely
megteremtésében elnökként tevékeny részt vállalt maga is. Egy a szerkesztőségünk birtokában lévő másik levél azt bizonyítja, nem elég, hogy a jelentős részben állami adóforintból gazdálkodó
szövetség 3,8 milliárd tartozást halmozott fel,
ezt a problémát az elnök újra az adófizetők pénzén oldaná meg. Szűcs 2020. április 20-án levélben fordult az Emmi sportért felelős államtitkárságához, hogy a minisztérium konszolidálja
a pénzügyi helyzetüket.
A pénzügyi biztos kimutatásából az olvasható ki, hogy az állami konszolidáció költségvetési hatása a 2,4 milliárd forintot is meghaladja.
Szűcs segélykérő levelét a tartozásösszesítő alapján hét kéréssel küldte vissza a minisztérium május 11-én. Szabó Tünde sportért felelős szakállamtitkár azt várja, hogy az
MTSZ mutassa be
Szűcs elnöksége és Richter főtitkársága alatt bő másfél éve már volt egy erős rosta az elnökségi tagok között. 2018 szeptemberében
Hétből öt elnökségi tag lemondott
A Magyar Tenisz Szövetség elnökségének döntő többsége megtette, a feltárt pénzügyi helyzet nyomán etikailag elvárható lépést.
Az érintettek lemondásukat a Szűcs Lajos elnöknek írt levelükben azzal indokolták:
Az eltelt három hónapban az elnökségi tagok többségének akarata, illetve a megtisztulás érdekében tett javaslatai rendre meghíúsultak, ezért a tisztség ellátását a továbbiakban sem erkölcsi, sem anyagi felelősséggel vállalni nem tudjuk.
A szövetségnek a Gém család cége, a PlayersRoom hálózatot üzemeltető Szinga Sport Kft. felé is van majd 11 milliós tartozása, ezért a cég már nem szállítja le az idei év csapatbajnokságra azt a 225 karton labdát, amely értéke 6 millió forint, annak értékét a tartozás csökkentésébe számolják bele.
A távozások nyomán immár úgy tűnik: Szűcs Lajos és Bohács Zsolt alelnök, azaz a két fideszes politikus magára maradt a szövetségben. Ezzel 2018 szeptembere után másodjára vált döntés- és működésképtelenné az MTSZ. Ez helyzet azonban azt is kikényszerítette, hogy a Magyar Tenisz Szövetség tisztújító közgyűlést tartson.
2018 novembere óta ügyészség vizsgálja a szövetség működését.
Az ügyről és a részletekről kérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, amelytől azt a választ kaptunk:
A Magyar Tenisz Szövetség elnökségi ülésén elhangzottakról a jelen lévő elnökségi tagok nyújthatnak tájékoztatást. Az állami sport célú támogatások felhasználásának szabályszerűségére vonatkozó ellenőrzés - a benyújtott elszámolások ütemében - jelenleg is folyamatban van. Kizárólag az ellenőrzések lezárását követően lehetséges a visszafizetési kötelezettség összegének megállapítása. A minisztérium a támogatások kihelyezése során minden esetben az államháztartási jogszabályok betartásával jár el.