A tengerszint változása volt az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2013-ban kiadott ötödik jelentésének egyik legvitatottabb kérdése. Tanulmányuk szerint ha a bolygó felmelegedése folytatódik és az üvegházhatású gázok kibocsátása nem csökken, akkor 2100-ra 52-98 centiméteres vízszintnövekedés lehetséges - idézi az MTI.
Ezt azonban sok szakértő visszafogott becslésnek tartja, a kutatókat az aggasztja, hogy a hatalmas jégtáblák hatását előrejelző modellek nem térnek ki az olvadással kapcsolatos összes bizonytalanságra.
A legpesszimistább forgatókönyv
A terület vezető szakértői olyan kutatást végeztek, amelynek előrejelzései a Grönlandon, Nyugat- és Kelet-Antarktiszon jelenleg végbemenő olvadásról tapasztaltakon alapulnak. Ha a kibocsátás a mostani folyamatot követve nő, a világ tengerei nagy valószínűséggel 62-238 centiméterrel lesznek magasabbak 2100-ra.
Ez lenne az egyik legpesszimistább forgatókönyv, amely szerint a globális felmelegedés mértéke elérné az 5 Celsius-fokot.
2100-ra a jégtáblák olvadása valószínűleg 7-178 centiméterrel járul hozzá a vízszintemelkedéshez, ám ha hozzáadjuk a gleccsereket és a jégsapkákat, valamint a víz térfogatának növekedését a melegedés hatására, akkor jóval két méter fölött járunk
- mondta Jonathan Bamber, az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány vezető szerzője, a Bristoli Egyetem kutatója.
Beláthatatlan következmények
Ha ez a forgatókönyv valósul meg, 1,79 millió négyzetkilométernyi szárazföld (Magyarország területének mintegy 19-szerese) kerül víz alá.
A veszteség nagy része élelemtermelő terület lenne, például a Nílus deltája. Banglades jelentős részén nehezen folytatódhatna az emberi élet, London, New York, Sanghaj és már világvárosok kerülnének veszélybe.
A legrosszabb forgatókönyv bekövetkeztének esélye kicsi, körülbelül 5 százalék, mégsem szabad figyelmen kívül hagyni - emelte ki Bamber.
Kiemelt kép: ED RHODES / ROBERT HARDING PREMIUM / ROBERTHARDING
