Budapest 2023-ban ad otthont az atlétikai világbajnokságnak, amelyhez a Duna-part mellett, Ferencváros déli részén, illetve Észak-Csepelen terveznek atlétikai központot: a versenyek többségének otthont adó stadiont 40 ezer nézőre tervezik.
Az atlétikai projekt méretét jelzi, hogy noha a stadion sokkal kisebb, mint a 67 ezer néző befogadására alkalmas Puskás Aréna, az összköltsége - a kiegészítő beruházásoknak, például a gyalogos és kerékpáros hídnak köszönhetően - meghaladja a futballstadionét (204 milliárd kontra 190 milliárd).
Emlékezetes, hogy az atlétikai stadion építése politikai alkuk tárgya volt az önkormányzati választások után, mivel Karácsony Gergely későbbi főpolgármester a kampányban stadionstopot hirdetett. Végül - egyebek mellett - 50 milliárd forintos egészségügyi fejlesztést kellett vállalnia a kormányzatnak azért, hogy a főváros zöld utat adjon a projektnek.
Lapunk korábban kikérte, és ismertette az alétikai vb-ről készült hatástanulmányt. Amely úgy számolt, hogy gadaságilag pluszos lehet a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság, ám ehhez az kellett, hogy a vb-költségek közé ne számolják oda az atlétikai központ költségeit, ami még inkább érthető most, hogy látható az ára az építkezésnek.
A PwC dolgozata szerint 166 ezer látogatót várnak az eseményre, amelyre 416 ezer belépőt adnának el, az államnak pedig valamivel több mint 30 milliárd forintjába kerülne maga a rendezés.
Több mint 30 milliárdba kerül az atlétikai vb, amely az olimpiai álom miatt lehet igazán fontos
A 24.hu megkapta a 2023-as budapesti verseny gazdasági hatásait elemző tanulmányt.
Kiemelt kép: KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.
