Érezhetően fordulat körvonalazódik a globális inflációban: a legtöbb nyersanyag ára nagyon magas szintekről ugyan, de csökkenésnek indult, ami várhatóan 2023 elejétől fokozatosan süllyedő pályára tereli a hazai inflációt is - jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Meglátása szerint a magas inflációnál sokkal súlyosabb gazdasági és társadalmi következményekkel járó jelenség a tartósan magas infláció, ezért
el kell kerülnünk, hogy az infláció a várakozások felépülésén keresztül önjáró, évekig elhúzódó folyamattá váljon, ahogy láttuk azt az 1970-es évek stagflációs időszakában. Az élelmiszerárak emelkedésének okai közt említi az energiaár-robbanást, valamint a súlyos aszályhelyzetet, így az ősz újabb áremelkedési hullámot fog hozni. Az árak tavasszal, az új termés megjelenésével korrigálhatnak majd. Úgy látja, hogy Magyarországnak élelmiszer-termelés tekintetében kedvező helyzetben van, ugyanakkor ideje volna ebből előnyt is kovácsolni a vízgazdálkodás, az öntözési infrastruktúra fejlesztésével, valamint a digitális és robottechnológiák alkalmazásával.
Amennyiben sikerül elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet - a koronavírus időszakához hasonló, akár több negyedévig tartó leállást -, abban az esetben a magyar GDP, ha szerényebb ütemben is, de idén és 2023-ban is emelkedhet.
- vélekedett Virág Barnabás.
A hosszú kamatemelési sorozatról elmondta, hogy az MNB addig tart ki a szigorú kamatkondíciók mellett, ameddig szükséges. Virág úgy látja, hogy magas infláció idején a fogyasztás helyett a megtakarításokat kell ösztönözni, ezért a jegybank igyekszik olyan kamatkörnyezetet kialakítani, ahol a kamatok nagy biztonsággal képesek kompenzálni a várható infláció mértékét.
Olyan kiszállási pontra van szükségünk, ahol a kialakult alapkamat és a következő évre várható infláció különbsége nagy biztonsággal pozitívvá válik
- fogalmaz az MNB alelnöke.
Virág szerint a gazdasági felzárkózás kulcsa tíz évvel ezelőtt a foglalkoztatás jelentős bővítése volt, ebben az évtizedben pedig az energiahatékonyság javítása lesz a központi elem: célzott beruházási programok sorozatát kell indítani a magyar vállalkozások és lakások energiaigényének csökkentése érdekében.
Az uniós pénzek visszatartásáról elmondta, hogy
a vita nemcsak a költségvetési, hanem a monetáris politikára is komoly hatással van.
Hozzáteszi: nem lát olyan szakmai különbséget az álláspontok között, amit ne lehetne rövid úton feloldani, ezért továbbra is százszázalékosan bízik a megállapodás idei létrejöttében.
