Ha nem szeretnél lemaradni tartalmainkról, akkor lépj be a Twice.hu exkluzív Facebook csoportjába!
Tekintettel lévén arra, hogy közel 2,5 millió tonna műanyag hulladék szennyezi be csak az óceánjainkat és tengereinket (nem beszélve a szárazföldről!), már épp ideje volt, hogy kitaláljon valaki egy olyan módszert, mellyel meg lehet szabadítani a vizeinket ettől a mérgező szemét-óriástól. Bár rengeteg agyas él ezen a bolygón, mégis egy huszonéves elméjéből pattant ki az ötlet, ami megmentheti a világot a pusztulástól.
Mint tudjuk, a műanyag hulladékok súlya jóval könnyebb a vízénél, ezért mihelyt a tengerbe kerülnek, nem süllyednek el, hanem a víz felszínén lebegnek. A folyók torkolatánál, a vízelvezető csatornákon át, a szél által a szemétdombokról, a kikötőkből és a hajókról is rengeteg toxikus szemét kerül az óceánok vízébe, és egyre több figyelemfelkeltő kampány fotóin látható, hogy ez a hulladék-óriás valósággal megfojtja a vízi élővilágot.
Az áramlatoknak és a különféle természeti jelenségeknek hatására a Csendes-óceánban kialakult egy térség, melyben az évek során hatalmas mennyiségű műanyag szemét gyűlt össze. A szakemberek nevet is adtak ennek a bizarr vidéknek: a "Csendes-óceáni Nagy Szemét-hegyként" emlegetik, ami a tengervizek fertőzöttségének egyik gócpontja. Hogy véget vessen ennek a "birodalomnak", na meg az élőlények pusztulásának, Boyan Slat gondolt egy nagyot, és amint kiderült, az ötletét nem is oly lehetetlen megvalósítani!
A 22 éves feltaláló 2012-ben indította útjának az Ocean Cleanup (fordításban óceántakarítás) nevű projektet, melynek keretében egy érdekes kampánnyal hívta fel magára a figyelmet: a tervei szerint, mindössze 10 év alatt a műanyaghulladék 50%-ától tudná megszabadítani a tengereket, közel 32 millió dolláros anyagi befektetéssel. A kampány sikeres volt, és idén Boyan útnak indította az első ilyen "műanyagszívó" készüléket.
Az óriási henger alakú műszer titka, hogy lassabban mozog a vízen, mint a szemét, és az áramlatokat használja fel arra, hogy magához csalogassa a hulladékokat. Már az első gyakorlatba ültetés alatt közel 80 ezer tonna műanyagot szívott fel! Ez a szám azért is rendkívüli, mivel tizenhatszor nagyobb annál a mennyiségnél, melyet Boyan és csapata elméletben megsaccolt.
Szóval ideje örvendezni. Mégis pislákol az a bizonyos fény az alagút végén. Visszatért a remény, hogy igenis van esélyünk túlélni ezt a hatalmas mennyiségű műanyagot, ami nemcsak a környezetünkre, hanem a testünkre és az egészségünkre is rányomja a bélyegét.
Viszont azért mégiscsak tegyük fel a kérdést: egy, mi lesz azzal a sok tonnányi szeméttel, amit kihalásznak az óceánokból, talán a fenn említett folyamatok által ismét visszakerül a vizekbe? És kettő, vajon leszünk-e annyira felelősségteljesek, mi, emberek, végre, hogy egyszer már tanuljunk a hibáinkból, és mutassunk némi tiszteletet a környezetünk és a természet iránt, amelyben élünk?
Boyan Slat is gondolkodott ezen, és az első kérdésünkre már megvan a válasz: az óceántisztítóval párhuzamosan dolgoznak egy olyan hosszútávú projekten is, melynek keretében kiegészítők és különböző termékek - például napszemüvegek, autóalkatrészek gyártására használnák fel a kihalászott műanyagot, amit a cégek végül eladhatnak. Ha valóban így lesz, a gyerek tényleg maga a megváltó!
