Orosz Zoltán szerint a dohányiparnak annak ellenére kell átértékelnie a fenntarthatóságot, hogy a dohányzók száma a népességnövekedés miatt világszinten továbbra sem csökken. Az ágazat ugyanakkor évtizedek óta egyre nagyobb nyomás alatt áll, a kilencvenes évek óta jelentős fizetési kötelezettségeket vállal, hirdetési lehetőségei jelentősen szűkülnek, 2012 óta világszerte terjed az egységes csomagolás - tette hozzá.
Várakozása szerint a dohányipar jövőjét a káros hatások csökkentése határozhatja meg, ezért a hagyományos dohányáruk helyét a hevítéses termékek, főképp az elektromos cigaretták vehetik át.
A cégvezető becslése szerint 200 ezer e-cigarettázó lehet Magyarországon, miközben hagyományos dohányt körülbelül 2,4 millióan vásárolnak. Orosz Zoltán hangsúlyozta, hogy az előbbiek egészségre gyakorolt hatásait egyelőre nehéz felmérni. Óvatosan fogalmaznak az olyan tekintélyes intézmények is, mint az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO (World Health Organization) vagy az élelmiszer- és gyógyszervizsgálatokért felelős amerikai FDA (Food and Drug Administration) is, de az eddigi adatok alapján jóval kevésbé tartják veszélyesnek az e-cigarettákat, mint a hagyományost - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva Orosz Zoltán megjegyezte, hogy becslések szerint
az e-cigaretták belföldi piacát csaknem 90 százalékban uralja a feketepiac, évente csaknem 6,5 milliárd forint bevételkiesést okozva az államnak.
Véleménye szerint az illegális kereskedelem többek között azért is jelentős, mert a töltőfolyadékok házilag is keverhetők. Fölhívta azonban a figyelmet, hogy az otthoni előállítás jövedéki szabálysértésnek minősül, és egészségre is veszélyes, az összetételt nem véletlenül szabályozzák szigorúan a hatóságok.
Kiemelt kép: MTI/EPA/John G. Mabanglo
