Népszavazást tartanak ma a Franciaországhoz tartozó Új-Kaledóniában arról, hogy a csendes-óceáni szigetcsoport elszakadjon-e az országtól, amely a XIX. században gyarmatosította. Utoljára 1977-ben történt ilyen: akkor a a kelet-afrikai dzsibuti szakadt el Franciaországtól.
Az Ausztrália partjaitól keletre fekvő szigetcsoport azért különösen fontos Franciaországnak, mert itt található a világ nikkelkészletének negyede.
Illetve a környéken nyomuló kínaiak miatt is egyre fontosabbá válik minden talpalatnyi föld a pacifikus térségben.
Új-Kaledónia. Forrás: Google Maps
A népszavazási kérdés úgy hangzik, hogy:
Akarja-e ön, hogy Új-Kaledónia teljesen szuverénné és ezáltal függetlenné váljon?
A kaledóniai őslakos kanakok leginkább az igen pártján vannak, míg a francia felmenőkkel rendelkező betelepülők inkább lojálisak Párizshoz.
Új-Kaledóniát körülbelül 280 ezren lakják, közülük 175 ezren szavazókorúak. A nap feléig közel a szavazóképesek fele le is adta voksát.
Az új-kaledóniai gazdaság nagyban támaszkodik arra az 1,3 milliárd euróra, amivel Franciaország évente támogatja a szigetcsoportot. Emellett a már említett nikkelből, illetve turizmusból van jelentősebb bevételük.
A népszavazásra régóta várnak a kanakok, mert 1998-ban tett ígéretet Franciaország arra, hogy tartható ilyen referendum. Tíz évvel azután, hogy egy összecsapásban megöltek a franciák 19 őslakos szeparatistát.
Kiemelt kép: Theo Rouby / AFP
