A közösségi oldalakat átpörgetve nem túlzás kijelenteni, hogy húsz év után visszatért a divatba a 2000-es évek, méghozzá egy olyan generációnak köszönhetően, amelynek tagjai még nem is éltek a
csípőfarmerek aranykorában. Ahogyan az akkori öltözködési stílus, úgy az időszak nagy slágerei is fel-feltűnnek a TikTok folyamában - köztük a Complicated vagy éppen a Sk8er Boi. Minden kornak megvan a saját zsenije, a 2000-es
években Avril Lavigne volt az egyik, aki valami egészen újat tudott mutatni.
A korszak elején még a rágógumi-pop hódított: haspólós, forrónadrágos énekesnők tekeregtek a színpadokon, mondhatni, töretlen sikerrel. A 17 éves Lavigne teljesen más vonalon indult el - amin
máig sikerült kitartania.
Az énekesnő Kanada Ontario tartományában nőtt fel, már gyerekként verseket írt, gitározott - és deszkás srácokkal lógott. Tizennégy éves korában megnyert egy rádiós énekversenyt, melynek
fődíjaként együtt léphetett színpadra Shania Twainnel. Már tizenhat éves korában leszerződtette az Arista Records, a közös munka viszont nem indult zökkenőmentesen: a kiadó a
saját stílusát próbálta ráerőltetni a fiatal énekesnőre, ő viszont kijelentette, hogy a saját dalait szeretné énekelni a saját ízlésének megfelelően. Nem kívánta a rágógumi-pop vonalát
erősíteni, közelebb állt hozzá a dühösebb, lázadó rockzenekaros hangzás.
Az áttörés akkor jött el, amikor Lavigne Los Angelesbe utazott, majd a The Matrix nevű zeneíró és produkciós trióval karöltve megírta valaha volt legnagyobb slágerét, a
Complicatedet. Első stúdióalbuma, a Let Go 2002-ben debütált, a lemezen szereplő dalok pedig felrobbantották a slágerlistákat. A Complicated és a középiskolás
klikkek ihlette Sk8ter Boi fél éven át mozgolódott a Billboard Hot 100-as listáján, a Let Go pedig a 21. század egyik legkelendőbb albuma lett. Innentől kezdve elindult
valami, amiből több mint egy évtizeden át nem volt kiszállás.
A szüleim házából egyenesen egy turnébuszba költöztem, ahol már nem voltak szabályok. Úgy voltam vele, hogy most már minden nap ihatok sört és ehetek pizzát. Együtt lóghattam a bandámmal és
beutazhattam a világot. Valami őrületes volt, de különleges is
-
Gördeszkáról a toplisták élére
Akaratlanul is divatikon
Lavigne saját bevallása szerint is hamar igyekezett tisztázni a kiadójával, hogy milyen vonalat szeretne képviselni. Ennek értelmében az akkor sikeres énekesnők tökéletes ellentéteként írta be magát a köztudatba, és azok a fiatal lányok, akik nem látták magukat Britney Spearsben vagy Christina Aguilerában, alternatív példaképként tekinthettek rá. A szűk farmert és a haspólót bő nadrágra, nyakkendőre és bőr karperecekre cserélték, a tekintetüket pedig fekete szemceruzával emelték ki színes csillámok helyett. A változás, amit a kor öltözködési stílusába vitt, még őt magát is megdöbbentette.
Az első fellépéseim egyikén az öltözőmben voltam. Kikukucskáltam az ablakon, és láttam, ahogyan az emberek érkeznek a koncertre. Mind úgy voltak felöltözve mint én: nyakkendő, fehér trikó és fekete szemceruza. Elképesztő volt.
Amíg manapság például egy, az Eufóriában látott fürdőruhát kapkodnak el pillanatok alatt a webshopokból, addig a 2000-es években egy kanadai hardverboltlánc logójával ellátott pólóért őrültek meg a fiatalok, miután Lavigne is ilyet viselt a Saturday Night Live egyik adásában. Az akaratlan reklámnak köszönhetően a cég külföldön is árulni kezdte a logóval ellátott felsőket, akkora lett rá a kereslet.
A pop-punk hercegnő
A Let Go berobbanása után az énekesnő fel sem fogta, hogy sztár lett belőle, a menedzsere emlékeztette időről időre, hogy a dalai a toplistákat ostromolják. Saját elmondása szerint akkor kapott észbe, amikor 2002-ben átvette a legjobb új előadónak járó Moon Man díjat az MTV Video Music Awardson. Egy évvel később már öt kategóriában volt esélyes Grammy-díjra, 2004-ben pedig további háromra jelölték. Bár végül egyiket sem vihette haza, a szakma részéről maga a jelölés is igencsak komoly elismerésnek számított. Hamar "pop-punk hercegnőként" kezdték emlegetni.
Második stúdióalbuma, az Under My Skin 2004-ben jelent meg olyan slágerekkel, mint a Don't Tell Me és a My Happy Ending. Második zenei robbanásához viszont nem ez, hanem a The Best Damn Thing című lemeze vezetett: 2007-ben a Girlfriend tarolt a slágerlistákon, összesen nyolc nyelven adták ki. Még a csapból is a dal és a klipje folyt, amiben Lavigne egyszerre játszotta a gaz csábítót és a szende szerelmes lányt, miközben az iskola mosdójában rózsaszín tinccsel a hajában énekelt.
Ő hitt magában, a kiadója már kevésbé
A Goodbye Lullaby esetében már nem jött ilyen könnyen a siker. Az énekesnő 2010 novemberében a saját weboldalára írt nyílt levélben tudatta a rajongóival, hogy a kiadója végre útjára engedi a negyedik stúdióalbumát, ami állítása szerint ekkor már több mint egy éve készen volt. Mint mondta, a karrierje során először tapasztalta meg a bürokrácia árnyoldalait, ám hosszabban nem kívánt beszélni arról, hogy a kiadója miért húzta ilyen sokáig a megjelentetést.
Bár a rajongóihoz írt levelében arról értekezett, hogy a Goodbye Lullaby élete legjelentősebb és legkülönlegesebb lemeze, a korábbi albumaihoz képest mérsékelt volt a siker. A What The Hell ugyan máig az egyik leghallgatottabb dala, saját bevallása szerint ez volt számára a legkevésbé személyes zene az albumon.
Lavigne alig pár hónappal Goodbye Lullaby megjelenése után bejelentette, hogy készül az ötödik stúdióalbuma, amit végül saját magáról nevezett el és jelentetett meg 2013-ban. A lemez vezető dala, a Here's to Never Growing Up ismét előkelő helyezéseket ért el a Billboard Hot 100-as listáján, a Hello Kitty című szám miatt ugyanakkor rasszizmussal vádolták az énekesnőt, mondván, a klipjében sztereotipizálva mutatja be a japán kultúrát.
Lavigne később közleményben védte meg magát: arról írt, hogy szereti a japán kultúrát, sőt, a videó kedvéért el is utazott a szigetországba, hogy a japán rajongóival, helyi koreográfusokkal és rendezővel forgathasson. A dal klipje alatt egyébként több japán származású kommentelő is jelezte, hogy sem a videóban, sem pedig a dal szövegében nem éreznek rasszizmusra utaló részeket.
Mélyrepülés
Lavigne élete tizenötéves korától kezdődően csak a karrierje körül forgott, 2014-ben viszont váratlanul visszavonulót kellett fújnia. Turnézás közben vette észre, hogy folyamatos fáradtság és
fájdalom gyötri, panaszaival több orvosnál is megfordult. Végül egy barátja vetette fel, hogy a tünetei alapján akár Lyme-kór is lehet a háttérben, ezért Yolanda Hadidhoz irányította az énekesnőt, akinél korábban diagnosztizálták a betegséget. A Hadid nővérek anyja megadta neki egy specialista
számát, aki valóban meg is állapította nála a Lyme-kórt.
Az énekesnő 2018 októberében a Billboardnak
Lavigne 2015-ben állt először nyilvánosság elé, hogy beszéljen a betegségéről, ám utólag megbánta, hogy igent mondott az ABC News felkérésére. Az interjúban a könnyeivel küszködve mesélt arról, hogy az orvosai őrültnek hitték, amiért betegnek nevezte magát, és azt javasolták neki, hogy zongorázzon inkább egy kicsit, elvégre meglehet, hogy depresszióval küzd.
Úgy voltam vele, hogy bátor leszek és elmondom a világnak, mi történik. Megtettem, mert kiadtam egy dalt a speciális olimpiára, és azt akartam, hogy jól sikerüljön, ezért kénytelen voltam kamerák elé állni. Nem álltam készen, nem kellett volna megcsinálnom az interjút. Egy katyvasz volt az egész.
- mondta utóbb a Billboardnak. A betegség legyőzése után már a hatodik stúdióalbumával jelentkezett, és bár a címadó Head Above Water jól szerepelt a slágerlistákon, 2020-ban a teljes európai és ázsiai turnéját is törölnie kellett a pandémia kirobbanása miatt.
Lavigne a karanténidőszak alatt sem tétlenkedett, hiszen idén februárban kiadta hetedik, Love Sux névre keresztelt stúdióalbumát, június elején pedig a debütáló lemezének húszéves évfordulóját ünnepelte meg azzal, hogy újrahangszereltette a rajta szereplő dalokat. Felénekelte Kelly Clarkson Breakaway című slágerét is, amit eredetileg Lavigne írt, de 2004-ben átadta az amerikai énekesnőnek. A rajongók zöme nagy örömmel fogadta mind a Breakaway-t, mind az új köntösbe öltöztetett Let Gót, bár akadt, aki szerint az énekesnő valami nagyobb dobással is készülhetett volna a húszéves évfordulóra.
Az Avril Lavigne-örökség
Bár már több mint húsz éve van a szakmában, úgy fest, az énekesnőnek eszében sincs megállni, ebben pedig napjaink trendjei is a segítik. Miközben a TikTok-generáció a 2000-es évekkel együtt az ő dalaiba is beleszeretett, az idősebb zenekedvelők is egyre szívesebben nosztalgiáznak a számaival, nem beszélve a ma jól menő fiatal előadókról, akik nem mulasztják el megemlíteni, hogy Lavigne zenéjét hallgatva nőttek fel, és máig merítenek a hatásaiból. Billie Eilish, Willow Smith és Olivia Rodrigo is hangoztatta, hogy az énekesnőt tinédzserként példaképüknek tekintették.
Utóbbi áprilisban indult el Sour című lemezének turnéjára, Lavigne Complicated című számát is többször elénekelte. Rodrigo főleg tizenévesekből álló rajongótáborának zöme kezdetben értetlenül állt, miközben kedvencük egy számukra ismeretlen dalt adott elő, amikor viszont pár héttel később a kanadai énekesnő meglepetésvendégként csatlakozott hozzá a színpadon, a közönség már egy emberként dalolt velük.
Megindító, hogy a fiatalabb generációk felfedezik a dolgaimat, és hogy Billie, Olivia és Willow továbbra is felrobbantják a színpadot, akárcsak én 20 évvel ezelőtt. Az emberek, akikkel együtt dolgozom, olyanokat mondanak, hogy istenem, hatalmas rajongód vagyok, téged hallgattalak, miközben felnőttem, te inspiráltál. Ez szürreális
- mondta Lavigne, aki saját bevallása szerint sosem gondolta volna, hogy a zenéjének ekkora hatása lesz.
A jelek szerint valóban nincs oka arra, hogy nyugdíjba menjen. A napokban Machine Gun Kelly oldalán indult turnéra, nyáron fesztiválokon lép fel, promózza a Love Suxot, jövőre pedig világ körüli turnéra indul - akadnak továbbá olyan koncertjei is 2023-ban, amelyekre már jegyet sem lehet kapni.
