A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálata. A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. Bige László nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozik.
Az eljárásban összesen 11 hazai szereplő volt érintett, amelyből kettő elismerte a jogsértést. A nemzeti versenyhatóság versenytanácsa összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre. A nemzeti versenyhatóság most zárult vizsgálata feltárta, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt., illetve a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó- és forgalmazó vállalkozások
- jogsértő módon meghatározták viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt
- azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább azokat.
A cégcsoport emellett a külföldi beszerzés korlátozása érdekében
- jelentős évi minimum-vásárlásmennyiséget, illetve
- kizárólagosságot írt elő viszonteladóinak.
A Nitrogénművek Zrt. üzemelteti Magyarország egyetlen műtrágya gyárát, a hazai piacon így csak az import jelenthet számára versenyhelyzetet. A versenyhatósági eljárás feltárta, hogy a cégcsoport olyan komplex megállapodásrendszert alakított ki a stratégiai partnereivel, amely gátolhatta a vevőkért folytatott versenyt. A megállapodások a Nitrogénművek termékeinek szabad árazásának korlátozására irányultak, a magas kötbérrel terhelt elvárt rendelésmennyiség, illetve a kizárólagossági kikötések pedig a helyettesítő termékek beszerzésének és értékesítésének korlátozását célozták. A cég - forgalmazóival egyetemben - emellett a vevők egymás közötti felosztására is törekedett.
Az árak rögzítését, a piac felosztását célzó tiltott megállapodások - vagyis a kartellek - a legsúlyosabb versenykorlátozásnak számítanak, mivel jelentős társadalmi károkat okozhatnak. A műtrágyakartell, illetve a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a hazai gazdák a jogsértés időtartama alatt - a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest - magasabb árakkal szembesülhettek. Mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag-utánpótlása szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével tovább gyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat.
A versenyfelügyeleti eljárásban összesen 11 hazai cég volt érintett, melyből kettő vétlennek bizonyult, így velük szemben a GVH megszüntette az eljárást. A kartellező kilenc vállalkozás közül kettő elismerte a jogsértést és együttműködött a versenyhatósággal. Az együttműködő cégek egyike a hatályos szabályok szerint a bírság teljes elengedésében, másikuk pedig csökkentésben részesült, így nyolc vállalkozás kapott bírságot a jogsértésekért. A bírságok kiszabásakor a GVH Versenytanácsa - a gyakorlatának megfelelően - a kartellel érintett áruk értékesítése révén elért árbevételt vette alapul. A hosszú időn keresztül folytatott és kiterjedt jogsértésekre a Versenytanács összesen 14,1 milliárd forintos pénzbírságot rótt ki a Nitrogénművek cégcsoportjának hat érintett vállalkozása mellett a Hőgyészi Agrokémiai Kft.-re és a Cargill Magyarország Zrt.-re.
Kiemelt kép: A pétfürdői Nitrogénművek Zrt. 1970-es évekből származó nagy kapacitású műtrágyagyára a távlati felvételen. Az 1931-ben alapított és ma is működő régi gyárteleppel együtt üzemelve ez a gyáróriás jelenleg Magyarország egyetlen ammónia- és műtrágyatermelő kapacitásokkal is rendelkező nitrogénműtrágya-gyára. Az 1932-ben szabadalmaztatott Pétisó mellett korszerű más műtrágyaféleségeket is előállít, melyek közül kiemelt fontosságú az ammónium-nitrát, a karbamid és a nitrosol. A Nitrogénművek Zrt. a műtrágya termékeit 2003-ban Genezis márkanév alatt egyesítette.
