Nem kevesebb, mint 432 ezer dollárt (kb 122 millió forintot) adtak Edmond Belamy portréjáért, amelyet egy Obvious („nyilvánvaló”) francia informatikus társulás készített egy olyan algoritmus segítségével, amelyet a 14. és 20. század között készült 15 ezer festményből állítottak össze.
Hugo Caselles-Dupré, Pierre Fautrel és Gauthier Vernier művének fogadtatása túlment minden várakozáson, kikiáltási ára ugyanis csak 10 ezer dollár volt (kb. 3 millió forint). Aztán a licitálók között valóságos háború tört ki, amelynek nyomán ennek több mint 40-szerésénél hangzott el a „senki többet, harmadszor” és a virtuális kalapácsütés, mivel az aukcó telefonon, illetve a Christie’s Live honlapján zajlott -írta a USA Today .
A szerencsés nyertes ragaszkodott a névtelenséghez. A Gan-(generative adversarial network) technológiával készült kép egyike annak a 11 portrénak, amelyet egy képzeletbeli családról készítettek.
Hogyan kapta a képen látható korpulens úriember a nevét? Az alkotók így akartak tisztelni a program kifejlesztője, Ian Goodfellow előtt, akinek vezetéknevét franciásították, így jött ki a „bel-ami”-ból a Belamy.
A kép igen rangos társaságba került, mert egy Andy Warhol-szitanyomattal és egy Roy Lichtenstein-bronzszoborral együtt bocsátották árverésre.
Richard Lloyd, a Christie’s nemzetközi sajtófőnöke, a történelmi árverés ötletgazdája szerint a mesterséges intelligencia csak egyike azoknak a technológiáknak, amelyeknek hatása lesz a jövő műkereskedelmére. „Még nem tudjuk, hogy milyenek lesznek ezek a változások, csak azt, hogy új korszak kezdődött” mondta Lloyd.
