3 057 195 ember szavazott a 2022-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP listájára. A rendszerváltás óta ilyen sok voks egyetlen pártlistára sem érkezett. Igaz, ebből csaknem negyedmillió a határon túl leadott levélszavazat volt, a magyaroszági lakcímmel nem rendelkező állampolgárok pedig csak 2014 óta szavazhatnak a parlamenti választáson. De a belföldön begyűjtött 2 809 238 szavazat is rekord, 2010-ben, amikor nyolcévnyi baloldali kormányzás után (kétharmados parlamenti többséget szerezve) hatalomra jutott, a Fidesz-KDNP 2 706 292 voksot kapott, ami 52,73 százalékos eredménynek felelt meg. Az április 3-án belföldön elért 52,15 százalék ennél ugyan kisebb arány, a határon túli szavazatokkal viszont 54,1 százalékon zárt a kormányoldal, ami a legmagasabb párttámogatottság 1990 óta.
Az alábbi ábrán a legutóbbi négy országgyűlési választás eredményeit vetettük össze: látható, hogy a levélszavazatok száma folyamatosan nő, illetve az is, hogy a Fidesz-KDNP belföldi listás eredménye jobb, mint a megelőző két, szintén parlamenti abszolút többséget eredményező választáson.
Ennek fényében nem meglepő, hogy az Orbán Viktor vezette pártszövetség a választókerületek nagy részében növelni tudta a támogatottságát. Az viszont megdöbbentő adat, hogy a 106 egyéni körzetből 102-ben jobb eredményt ért el a Fidesz-KDNP, mint 2018-ban.
Vidéken átlagosan 5,21 százalékkal múlták felül a kormánypárti jelöltek a négy évvel korábbi teljesítményüket.
Orange County
A 88 vidéki induló közül egyedül Lázár Jánosnak nem sikerült ez, a Miniszterelnökség korábbi vezetője - akinek újabb kormánytagságáról már a kormányfő is lehetőségként beszélt - minimálisan, 0,01 százalékpontot rontott az eredményén (darabra pedig 781-gyel kevesebb támogatója volt), de mivel az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter volt az ellenfele, akit így is 11,5 százalékponntal előzött meg, ezt aligha vetik pártjában a szemére.
A régi motorosok közül rajta kívül mindössze a szombathelyi körzetben győző Hende Csaba ( 0,03), a Székesfehérváron újrázó Vargha Tamás ( 0,26), valamint a balatonfüredi választókerületet hozó Kontrát Károly ( 0,36 százalékpont) az, aki lényegében csak megismételni tudta négy évvel korábbi eredményét. Nem erősdött érdemben a kormányoldal a kecskeméti 2-es körzetben: Szeberényi Gyula Tamás 0,26 százalékponttal múlta felül Zombor Gábor négy évvel ezelőtti eredményét, valamint Szegeden sem, ahol az egykori kézilabdázó Bartók Csabának ezúttal sem sikerült győznie a szocialista Szabó Sándorral szemben, bár 0,72 százalékponttal jobb eredményt ért el, mint 2018-ban, illetve Mihályffy Béla önkormányzati képviselő is csak 0,67 százalékpontot tudott hozzátenni B. Nagy László 2018-as eredményéhez a másik - négy éve és most is kormánypárti győzelmet hozó - szegedi körzetben. Ezeken kívül még a győri 1-es választókerület az, ahol 1 százalékpontnál kisebb mértékben javított eredményén a kormánypárti jelölt (Simon Róbert Balázs).
Ami a lista másik végét illeti, a legtöbbet a szigetvári körzetben győzedelmeskedő Nagy Csaba lépett előre, ő négy éve 48,93 százalékot ért el az akkori csatatérkörzetben, az idén viszont már semmiféle csata nem volt a baranyai 4-es választókerületben: Nagy 61,08 százalékos eredménnyel zárt, azaz 12,15 százalékpontot javított a teljesítményén, és több mint duplaannyi szavazatot kapott, mint a DK-s Szarkándi Lajosné. Több mint tíz százalékponttal jobb eredményt ért el a négy évvel ezelőttihez képest három észak-magyarországi fideszes jelölt is:
- a térséget 1998 óta a parlamentben képviselő Hörcsik Richárd 11,57 százalékpontot javított eredményén Sátoraljaújhelyen (így 60,6 százalékon zárt),
- Riz Gábor, aki 10,83 százalékponttal jobban teljesített Ózdon és környékén, mint négy éve,
- valamint Vinnai Győző, aki Nyíregyházán és környékén szerzett 10,24 százalékponttal több voksot, mint 2018-ban.
Csaknem tíz százalékponttal jobb eredményt ért el a négy évvel korábbinál Czerván György Nagykátán (a volt államtitkár a jelek szerint folyamatosan képes a megújulásra, hiszen már 1985-ben indult a parlamenti választáson a többes jelöléssel kísérletező Hazafias Népfont színeiben), Demeter Zoltán Kazincbarcikán és környékén, továbbá a szerencsi-tiszaújvárosi körzetben Koncz Zsófia, aki 9,7 százalékponttal múlta felül az azóta balesetben elhunyt édesapja, Koncz Ferenc 2018-as eredményét. E siker - illetve ellenzéki kudarc - okát riportban is próbáltuk megfejteni:
Kapcsolódó
Az emberek, akiket kérdeztünk a szerencsi körzetben, többnyire boldogok, hogy "megmenekültek a háborútól", bár van, aki nem érti, ki szavazott egyáltalán a Fideszre.
2018-ban még Simonka György, Boldog István és Völner Pál is nyerni tudott egyéniben, de mivel azóta korrupciós ügyben vádlottak, illetve gyanúsítottak lettek, a kormánypárt nem indította őket újra. Az új jelöltek mindhárom körzetben javítani tudtak a legutóbbi fideszes eredményen: a Simonka helyén, Orosházán induló Erdős Norbert 6,67 százalékpontot, Boldog egykori körzetében Herczeg Zsolt mezőtúri polgármester 6,79 százalékpontot, Esztergomban pedig Erős Gábor 4,75 százalékpontot.
Még olyan körzetekben is erősödött a Fidesz-KDNP, ahol azt gondolhatnánk, hogy ez már nem lehetséges: Csornán Gyopáros Alpár a 2018-as 63,9 után most 71,22 százalékot ért el, de nem sokkal maradt el tőle a keleti határszélen Tilki Attila sem, aki csaknem 9 százalékponttal jobb eredményt produkált, mint 2018-ban, és a voksok 68,71 százalékával szerzett mandátumot Vásárosnamény térségében.
Vidéken olyan mértékben növekedett a kormánypártok támogatottsága, hogy a 88 egyéni választókerületből 24-ben 60 százalék feletti szavazatarányt ért el a jelöltjük. Négy éve még csak öt ilyen körzet volt. Hasonlóan beszédes adat, hogy
vidéken a választók 55 százaléka a kormánypárti jelöltre voksolt.
Hőtérképes ábránkon megnézhető, hogy hol mennyit javított a kormányoldal a 2018-as eredményéhez képest. Amint látszik, különösen Északkelet-Magyarországon erősödött sokat a Fidesz-KDNP. (Itt táblázatosan is böngészhető mindez.)
Vidéken az említett szegedi körzet kivételével csak a pécsi 1-es választókerületben nem győzött a kormánypárt, de Kővári János is majdnem 5 százalékponttal jobban szerepelt az ellenzéki Mellár Tamással szemben, mint Csizi Péter négy évvel ezelőtt. A 2018-ban, majd a 2020-as időközi választáson is a Jobbik sikerét hozó dunaújvárosi körzetet pedig úgy tudta visszahódítani a Fidesz, hogy a kórházigazgató Mészáros Lajos 6,61 százalékponttal több szavazatot kapott, mint Galambos Dénes négy évvel ezelőtt.
Dél-pesti gyümölcs
Budapesten egy picit árnyaltabb a kép, pontosabban csak Budán. Ugyanis a fővárosban is mindössze három olyan egyéni választókerület van, ahol a Fidesz-KDNP jelöltje gyengébb eredményt ért el, mint 2018-ban: Gór Csaba elmaradt Varga Mihály pénzügyminiszter, Fürjes Balázs a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely, Simicskó István KDNP-frakcióvezető pedig a saját 2018-as eredményétől a II., a XII., illetve a XI. kerületben. E három, hagyományosan a jobboldalra szavazó budai körzetet négy éve még nem tudta meghódítani az ellenzék, a 2019-es önkormányzati választás viszont a Hegyvidék kivételével már előrejelezte a fordulatot. Noha mandátumot nem szerzett a kormányoldal, még Budán sem mindenütt kellett szomorkodnia: a budafoki körzetben Németh Zsolt javított négy évvel ezelőtti teljesítményén, Óbudán pedig a volt polgármesterre, Bús Balázsra csaknem 5 százalékponttal több szavazat érkezett, mint négy éve Menczer Erzsébetre.
Különösen szembetűnő a Fidesz erősödése a külső pesti kerületekben:
- bár Újpesten majdnem 4 százalékpontot javított a kormányoldal, Varju László győzelme nem forgott veszélyben,
- a XV. kerületben az ugyancsak DK-s Barkóczi Balázsnak már több izgulnivalója volt, miután a fideszes Pintér Gábor 4,85 százalékpontot javított elődje, László Tamás eredményén.
- Kunhalmi Ágnes négy éve még csaknem 7 százalékpontos előnnyel szerzet mandátumot a XVIII. kerületben, pedig akkor a Jobbik is elvitt 11,6 százalékot, most viszont a teljes ellenzéki egység ellenére az MSZP társelnöke bő 1 százalékponttal győzött csak, miután a Fidesz jelöltje 3,56 százalékponttal jobban szerepelt, mint négy éve.
- Hiller István körzetében, a XIX-XX. kerületben még többet, bő 5 százalékpontot javított a fideszes Földesi Gyula,
- Csepelen pedig (bár Szabó Szabolcs harmadszor is legyőzte) Németh Szilárd Fidesz-alelnök ért el 4,6 százalékponttal jobb eredményt, mint 2018-ban.
Mindez azt jelenti, hogy az ellenzék teljes összefogással is épphogy megőrzött olyan, főként dél-pesti (a Fideszben 2014 óta csak vörös félholdként emlegetett részhez tartozó) választókerületeket, amelyeket négy éve a külön indulás mellett simán hozott a baloldali jelölt. (A budapesti eredmények az alábbi hőtérkép mellet táblázatosan itt hasonlíthatók össze a 2018-assal.)
Ráadásul a Fidesz jelöltje négy körzet (Angyalföld, Újpest, Zugló, illetve a VI-VII. kerület) kivételével mindenhol elérte a 40 százalékot, miközben 2018-ban ez tíz választókerületben nem sikerült neki.
Vagyis bár az ellenzék az összefogásnak köszönhetően öttel több egyéni választókerületet nyert meg a fővárosban, mint 2018-ban, van miért aggódnia: a kormánypárti indulók átlagosan több mint 2 százalékpontot javítottak az eredményükön, így a hat pártnak korántsem csak vidéken kell keresnie gyengélkedésének az okát, illetve a jóléti intézkedésekkel megalapozott, biztonságot ígérő Fidesz-kampány sikerét. Árulkodó, hogy miközben a polgári Budán valamelyest veszített támogatottságából, a Fidesz-KDNP olyan panelövezetekben tört előre, mint például a Havanna-lakótelep, ahol a fideszes Lévai István Zoltán számos szavazókörben maga mögé utasította Kunhalmi Ágnest.
